Minden korábbinál alacsonyabbra, 20 százalékra süllyedt Németországban az Olaf Scholz vezette kormány munkájával elégedett választók aránya – mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.
Az ARD országos köztelevízió Deutschlandtrend nevű felméréssorozatának új adatai szerint a választók egy százaléka nagyon elégedett, 19 százaléka pedig elégedett a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) koalíciójának munkájával.
Ez a 20 százalékos elégedettségi mutató messze a legalacsonyabb a három párt kormányzati együttműködésének kezdete, 2021 decembere óta. Az eddigi mélypont 27 százalék volt, azt áprilisban mérték. Az elégedetlenek aránya 79 százalékos, minden korábbinál magasabb. A felmérésben megkérdezettek egy százaléka nem árulta el, hogy mit gondol a Scholz-kormányról.
A kormányzati munka megítélésének romlása mellett a másik fő trend a legnagyobb ellenzéki erőtől, a CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt erősödése. Az ellenzéki párt a szavazatok 18 százalékát szerezné meg, ha a következő vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás. Az AfD választói támogatottsága eddig csak egyszer, 2018 szeptemberében volt 18 százalékos, ennél magasabb értéket soha nem mértek a Deutschlandtrend-felmérések történetében.
Ugyanakkor a támogatók csupán 32 százaléka szavazna meggyőződésből az AfD-re, 67 százalék pedig azért, mert csalódott a többi pártban. Majdnem minden második szavazójuk – a támogatók 47 százaléka – azt mondta, hogy döntését erősen befolyásolta az energia-, és a klímavédelmi politika ügye. A koalíciós pártok éppen ezen a területen folytatják a leghevesebb vitákat; a Zöldek a napokban még szószegéssel is megvádolták a liberálisokat a lakások fűtési rendszerének klímabarát korszerűsítéséről szóló törvénytervezet körül kialakult konfliktusban.
A liberálisok szerint merev állami szabályozás helyett piaci eszközökkel kell ösztönözni a klímabarát megoldások terjedését. A Zöldek arra hivatkoznak, hogy az egyre súlyosabb klímaválság miatt minden eszközt be kell vetni, mert Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis – nem megújuló forrásból származó és nagy szén-dioxid-kibocsátással járó – energiahordozók adják, míg például a szomszédos Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka.
A Deutschlandtrend adatai alapján a választókat főleg az anyagi következmények nyomasztják: 67 százalékuk szerint a tervezett szabályoknak megfelelő fűtési rendszer túlságosan sokba kerülne, és 75 százalékuk azt is gondolja, hogy a viszálykodó pártoknak nem is az igazán jó megoldás, hanem az akaratuk érvényesítése a fontos.
A felmérésben azt is kimutatták, hogy a választók 83 százaléka szerint a koalíciós pártoknak túl sokáig tart megoldásokat találni az aktuális problémákra, 84 százalék pedig úgy véli, hogy a kancellárnak, Olaf Scholznak határozottabban kellene vezetnie a kormányt.
Mindez a pártok támogatottságában is megmutatkozik
Az első számú politikai erő a CDU/CSU, amely a szavazatok 29 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás. A pártszövetség így jelentősen erősödött a 2021-es választáson elért 24,1 százalékhoz képest.
A második helyen az SPD és az AfD áll, egyaránt 18 százalékkal. A szociáldemokraták nagymértékben gyengültek a 2021-ben elért 25,7 százalékhoz képest, az AfD akkor 10,3 százalékos eredményt ért el.
A Zöldek 15 százalékon állnak, támogatottságuk nem változott lényegesen a 2021-es 14,8 százalékhoz képest, az adat mégis gyengülést jelez, mert az év elején még 19 százalékon, egy éve, 2022 júniusában pedig 21 százalékon álltak.
Az FDP-t a választók 7 százaléka támogatja, ami erősödés az év elején mért 5 százalékhoz képest, de a 2021-ben elért 11,5 százalékhoz viszonyítva gyengülés.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 4 százalékon áll, vagyis tovább gyengült a 2021-es Bundestag-választáshoz képest, amelyen 4,9 százalékos eredménnyel az 5 százalékos bejutási küszöb alatt maradt és csak annak révén szerzett képviseletet, hogy jelöltjei három egyéni körzetet megnyertek.
Forrás: MTI