Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Ligia Deca, a bukaresti kormány oktatási minisztere hétfőn nyilvánosságra hozta a többéves közvita és előkészítő munka nyomán kidolgozott új közoktatási és felsőoktatási kerettörvény tervezetét, a jogszabály egyes részleteiről azonban még nincs teljes egyetértés a kormánykoalíció pártjai között.
A tervezet a Klaus Iohannis államfő által – már első elnöki mandátuma idején – meghirdetett Művelt Románia országprojektet hivatott törvényerőre emelni.
Hétfői sajtóértekezletén Deca a jogszabály által bevezetendő újdonágok között említette, hogy kétszintű érettségit vezetnek be, a rektorok mandátuma ötéves lesz és legfeljebb egyszer lehet újraválasztani őket, a (sok közéleti szereplő esetében plágiumbotrányok témájává vált) doktori disszertációk nyilvánosak lesznek, a doktori címekről pedig nem lehet egyoldalúan lemondani, valamint felsőfokú végzettséget követelnek meg az elemi osztályok kisdiákjait oktató tanítóktól is.
Megmarad a nyolcadik osztályos záróvizsga, az úgynevezett „országos képességfelmérő” és a keresettebb középiskoláknak továbbra is joguk lesz felvételi vizsgát szervezniük azokba az osztályokba, ahol bizonyítottan túljelentkezés van – de csak a helyek 60 százalékára. A maradék 40 százalékot az országos képességfelmérőn szerzett osztályzat alapján osztja ki a számítógépes elosztó rendszer.
A törvényjavaslat szerint a tanárok – szakmai tapasztalatuk és didaktikai továbbképzések függvényében – progresszív bérezést kapnak, amelyet a mindenkori országos bruttó átlagbérből számítanak ki. Deca szerint „megvan a politikai támogatás is” ehhez az előíráshoz, de a Hotnews.ro portál úgy tudja, hogy a koalíció legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kiiktatná a bérezésre vonatkozó részt a jogszabályból, mégpedig arra hivatkozva, hogy a kérdést az egységes közalkalmazotti bértörvényben fogják szabályozni.
A portál szerint a PSD azzal sem ért egyet, hogy főiskolai végzettséget kérjenek a tanítóktól, továbbá a gimnáziumi felvételit is ellenzi. A párt várhatóan a parlamenti vita során próbálja majd elképzeléseihez igazítani az oktatási kerettörvényt, miután nem sikerült annak minden részletéről megállapodnia a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt Decával.
A több mint öt éve beharangozott Művelt Románia országprojekt célkitűzései között szerepel egyebek között, hogy az évtized végéig legalább ötven százalékkal – vagyis húsz százalék alá – csökkenjen a funkcionális analfabéták aránya a 15. évüket betöltött fiatalok körében, a korai iskolaelhagyók aránya pedig ne haladja meg a tíz százalékot. Szintén 2030-ig el akarják érni, hogy az összes tanár, valamint a nyolcadik osztályt elvégző fiatalok legalább 85 százaléka rendelkezzen alapfokú digitális kompetenciával.
Forrás: MTI
