Brazília és Argentína valutaunió létrehozásán gondolkodik

Brazília és Argentína várhatóan a héten bejelentik, hogy megkezdik a közös valuta előkészítő munkálatait. A lépéssel a világ második legnagyobb valutablokkját hozhatják létre.

Dél-Amerika két legnagyobb gazdasága a héten Buenos Airesben tartandó csúcstalálkozójukon vitatja meg a tervet. A kezdetben kétoldalú kezdeményezést Latin-Amerika más országainak is felajánlanák.

A kezdeti hangsúly azon lesz, hogy az új valuta – amelyet Brazília “sur”-nak (déli) keresztelne el – hogyan lendíthetné fel a regionális kereskedelmet, illetve hogyan csökkenthetné az amerikai dollártól való függőséget – mondták tisztviselők a Financial Times-nak. Az új valuta eleinte a brazil reál és az argentin peso mellett párhuzamosan működne.

“Döntés születik majd arról, hogy elkezdjük tanulmányozni a közös valutához szükséges paramétereket, ami a fiskális kérdésektől kezdve a gazdaság méretén át a központi bankok szerepéig mindent magában foglal” – mondta Sergio Massa argentin gazdasági miniszter a lapnak. “Ez a kereskedelmi integráció mechanizmusairól szóló tanulmány lenne. Nem akarok hamis várakozásokat kelteni, (…) ez az első lépés egy hosszú úton, amelyre Latin-Amerikának rá kell lépnie” – tette hozzá.

Az FT becslése szerint az egész Latin-Amerikát lefedő valutaunió a globális GDP körülbelül 5 százalékát képviselné. Összehasonlításképp: a világ legnagyobb valutauniója, az euró – dollárban mérve – a globális GDP mintegy 14 százalékát öleli fel. A további valutablokkok közé tartozik az afrikai valutaközösségi frank, amelyet egyes afrikai országok használnak és értékét az euróhoz kötik, valamint a kelet-karibi dollár. Ezek azonban a globális gazdasági kibocsátás sokkal kisebb szeletét teszik ki.

A projekt megvalósítása valószínűleg sok évet vesz igénybe. Massa ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Európának 35 évbe telt az euró létrehozása.

Brazília és Argentína az elmúlt években már tárgyalt a közös valuta bevezetéséről, de az egyeztetések rendre megfeneklettek a brazil központi bank ellenállása miatt – mondta egy, a tárgyalásokhoz közel álló tisztviselő. Most, hogy mindkét országot baloldali vezetők irányítják, nagyobb a politikai támogatás.

Az új közös valuta egyértelműen vonzóbb Argentína számára, ahol az éves infláció megközelíti a 100 százalékot, mivel a központi bank pénzt nyomtat a kiadások finanszírozására. A jegybank adatai szerint Alberto Fernández elnök első hároméves hivatali ideje alatt megnégyszereződött a közforgalomban lévő pénz mennyisége, és a legnagyobb címletű peso bankjegy a széles körben használt párhuzamos árfolyamon kevesebb mint 3 dollárt ér.

Brazília szempontjából azonban aggodalomra ad okot az az elképzelés, hogy Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát a mindig is ingatag szomszédjáéhoz kötik. Argentína a 2020-as fizetésképtelensége óta nagyrészt ki van zárva a nemzetközi adósságpiacokról, és még mindig több mint 40 milliárd dollárral tartozik az IMF-nek a 2018-as mentőcsomagból.

  • Korábban írtuk:

Forrás: Financial Times

Hozzászólások ()

Friss hírek