Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Brazília és Argentína várhatóan a héten bejelentik, hogy megkezdik a közös valuta előkészítő munkálatait. A lépéssel a világ második legnagyobb valutablokkját hozhatják létre.
Dél-Amerika két legnagyobb gazdasága a héten Buenos Airesben tartandó csúcstalálkozójukon vitatja meg a tervet. A kezdetben kétoldalú kezdeményezést Latin-Amerika más országainak is felajánlanák.
A kezdeti hangsúly azon lesz, hogy az új valuta – amelyet Brazília „sur”-nak (déli) keresztelne el – hogyan lendíthetné fel a regionális kereskedelmet, illetve hogyan csökkenthetné az amerikai dollártól való függőséget – mondták tisztviselők a Financial Times-nak. Az új valuta eleinte a brazil reál és az argentin peso mellett párhuzamosan működne.
„Döntés születik majd arról, hogy elkezdjük tanulmányozni a közös valutához szükséges paramétereket, ami a fiskális kérdésektől kezdve a gazdaság méretén át a központi bankok szerepéig mindent magában foglal” – mondta Sergio Massa argentin gazdasági miniszter a lapnak. „Ez a kereskedelmi integráció mechanizmusairól szóló tanulmány lenne. Nem akarok hamis várakozásokat kelteni, (…) ez az első lépés egy hosszú úton, amelyre Latin-Amerikának rá kell lépnie” – tette hozzá.
Az FT becslése szerint az egész Latin-Amerikát lefedő valutaunió a globális GDP körülbelül 5 százalékát képviselné. Összehasonlításképp: a világ legnagyobb valutauniója, az euró – dollárban mérve – a globális GDP mintegy 14 százalékát öleli fel. A további valutablokkok közé tartozik az afrikai valutaközösségi frank, amelyet egyes afrikai országok használnak és értékét az euróhoz kötik, valamint a kelet-karibi dollár. Ezek azonban a globális gazdasági kibocsátás sokkal kisebb szeletét teszik ki.
A projekt megvalósítása valószínűleg sok évet vesz igénybe. Massa ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Európának 35 évbe telt az euró létrehozása.
Az új közös valuta egyértelműen vonzóbb Argentína számára, ahol az éves infláció megközelíti a 100 százalékot, mivel a központi bank pénzt nyomtat a kiadások finanszírozására. A jegybank adatai szerint Alberto Fernández elnök első hároméves hivatali ideje alatt megnégyszereződött a közforgalomban lévő pénz mennyisége, és a legnagyobb címletű peso bankjegy a széles körben használt párhuzamos árfolyamon kevesebb mint 3 dollárt ér.
Brazília szempontjából azonban aggodalomra ad okot az az elképzelés, hogy Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát a mindig is ingatag szomszédjáéhoz kötik. Argentína a 2020-as fizetésképtelensége óta nagyrészt ki van zárva a nemzetközi adósságpiacokról, és még mindig több mint 40 milliárd dollárral tartozik az IMF-nek a 2018-as mentőcsomagból.
- Korábban írtuk:
Forrás: Financial Times
