Az uniós tárgyalók több környezetvédelmi kérdésről is megállapodtak

Az uniós kormányokat tömörítő tanács és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformjáról, valamint arról, hogy szociális klímaalapot (SCF) hoznak létre a Fit for 55, azaz Irány 55 százalék nevű klímacsomag, az unió környezetvédelmi céljainak megvalósítása érdekében – tájékoztatott az uniós tanács vasárnap.

Az Európai Bizottság 2021. július közepén terjesztette elő az intézkedéscsomagot, amely lehetővé kívánja tenni az Európai Unió számára, hogy nettó üvegházhatású gázkibocsátását 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentse az 1990-es szintekhez képest, valamint hogy 2050-ig elérje a klímasemlegességet.

A kibocsátáskereskedelmi rendszer vasárnap elfogadott reformja – amely rögzíti a “szennyező fizet”-elvet – az ipari kibocsátások további csökkentését és az éghajlatbarát technológiákba való beruházások felgyorsítását szolgálja. Az ETS hatálya alá tartozó ágazatokban a jelen megállapodás szerint 2030-ig 62 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátásokat a 2005-ös adatokhoz képest. Ennek elérésére a tagállamok 2024-ben 90 megatonna (Mt) széndioxid- (CO2-) egyenértékkel, míg 2026-ban 27 millió tonnával csökkentik az uniós szintű kibocsátási egységek mennyiségét, amihez a kibocsátási egységek 2024 és 2027 között 4,3 százalékkal, 2028 és 2030 között pedig 4,4 százalékkal csökkennek.

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy a tagállamok ideiglenesen – 2030 decemberéig – mentesíthetik a szolgáltatókat a kibocsátási egységek csökkentése alól, amennyiben nemzeti szinten olyan szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó adó terheli őket, amelynek szintje megegyezik a kibocsátási egységek új kibocsátáskereskedelmi rendszerben rögzített aukciós árával, vagy magasabb, mint amennyi a kibocsátási egységek aukciós ára. A kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó valamennyi nemzeti bevételt az éghajlattal kapcsolatos tevékenységekre kell fordítani.

A megállapodás kiterjeszti a rendszer hatályát az egyes ipari ágazatokban felhasznált üzemanyagokra is. A kis üzemanyag-beszállítókra vonatkozóan egyszerűsített nyomonkövetési, jelentéstételi és ellenőrzési követelmények vonatkoznak majd – írták. Abban az esetben, ha az energiaárak kivételesen magasak lesznek, az új kibocsátáskereskedelmi rendszer kezdetét 2026-ról 2028-ra halasztják.

A kibocsátásáthelyezés megelőzésére létrehozott, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) 2026-tól, az ETS-ben szereplő térítésmentes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésének mértékében vezetik be, teljes értékűen pedig 2034-ben lép hatályba – közölték.

A tanácsi és az uniós parlamenti tárgyalók továbbá megállapodtak abban is, hogy létrehozzák a szociális klímaalapot az energiaszegénység által különösen érintett, kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások és a mikrovállalkozások megsegítésére. Csak azok a beruházások részesülnek támogatásban, amelyek tiszteletben tartják a jelentős károkozás elkerülésének elvét, és amelyek célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése – írták.

Az alap ideiglenes támogatási intézkedéseket fog finanszírozni a közúti közlekedésben tapasztalt és a fűtőanyagok áremelkedésének kezelésére, az egyes vonatkozó nemzeti tervek teljes becsült költségének legfeljebb 37,5 százalékáig. Kiterjed továbbá a hosszú távú strukturális beruházásokra is, beleértve az épületek felújítását, a dekarbonizációs kezdeményezéseket és a megújuló energia alkalmazását, a kibocsátásmentes és alacsony kibocsátású járművek beszerzését és infrastruktúráját, valamint a tömegközlekedés és a megosztott mobilitást kínáló szolgáltatások használatát.

A vasárnap elért jóváhagyást követően a jogszabályokat ez Európai Parlamentnek, majd az Európai Unió Tanácsának is hivatalosan el kell fogadnia, s csak az ezt követő kihirdetésük után lépnek hatályba.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

Gázellátás: ezt a telet bőven kihúzza Európa

Az elmaradt orosz földgázszállítások kétharmadát sikerült pótolni - elsősorban a korábbinál nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzésével és a Norvégiából vezetéken érkező gázmennyiség növelésével -, így Európának a tél végéig szükséges földgáztartaléknál nagyobb készlete van - áll a Moody's Investors Service csütörtökön Londonban ismertetett szektorelemzésében.

Read More »

Tovább közeledik egymáshoz Ukrajna és az EU

Az Európai Unió központi intézményeinek és magasrangú vezetőinek kijevi látogatása azt jelzi, hogy Ukrajna komoly előrehaladást ért el az uniós tagság felé, és üzenet a befektetőknek, hogy Ukrajna tovább fog haladni ezen az úton - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön Kijevben, az EU és az ukrán kormány együttes ülésén.

Read More »