Üres papír lett a kínai tüntetések szimbóluma

„Minden, amit mondani szeretnénk, de nem lehet” – így írta le a tüntetők által magasba emelt üres papírlapok jelentését egy 26 éves kínai demonstráló.

Az eredetileg a Covid-miatti lezárások és a szigorú hatósági fellépés miatt indult tüntetések egyre több kínai városra terjednek ki, céljuk pedig kezd módosulni: immár nemcsak a lezárások ellen szólnak, hanem magát a kommunista politikai rendszert bírálják.

https://www.instagram.com/p/ClgVBuBsNl6/

Kínában eddig nem volt jellemző, hogy a lakosság ennyire nyíltan bírálja a Kommunista Pártot, de úgy tűnik, hogy a közel három éve tartó „koronavírus-szigorból” elege lett az embereknek. Egyes tüntetők egyenesen Hszi Csin-ping kínai elnök lemondását követelték, a polgári engedetlenség olyan hullámában, amelyre az elmúlt évtizedben nem volt példa a szárazföldi Kínában.

Múlt héten még csak a Foxconn gyár munkásairól kerültek ki videók, akik a bezártságot megelégelve összecsaptak a rendfenntartókkal, most viszont már országszerte kibontakozó tüntetésekről szólnak a beszámolók. Legalábbis a külföldi médiában. Mindebből Kínában a hétfői újságok címlapjain, illetve a televíziós csatornákon semmi sem volt látható.

A kínai állami média ugyanis nagyrészt figyelmen kívül hagyta az országszerte elterjedt tiltakozásokat, és inkább a tajvani helyhatósági választásokkal, a Katarban épülő kínai naperőművel és a szépségszalonokban barnuló kínai nők növekvő számával foglalkoztak.

A zavargások éjszakája után a CCTV a délelőtt nagy részét a Shenzhou-15 űrhajónak a kínai űrállomásra tervezett keddi indításának bejelentésével töltötte. Az angol nyelvű Global Times főcímében a hétvégi tajvani helyhatósági választásokkal foglalkozott, míg a sanghaji média a legfrissebb ipari bevételi adatokról számolt be.

Forrás: The Guardian / BBC/Instagram