Horvátország még akár jól is járhat az energiaválsággal

Horvátország, Ausztria és Németország energetikai együttműködési megállapodásra készül, és közösen lép fel az Európai Bizottságnál a horvát gázvezeték-hálózat bővítése és a krki LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) kapacitásainak növelése érdekében – jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön Omisaljban.

Plenkovic Markus Söderrel, Bajorország miniszterelnökével és Karl Nehammer osztrák kancellárral tett látogatást a krki LNG-terminálon, ezt követően közös sajtótájékoztatót tartottak.

Plenkovic rámutatott az együttműködés fontosságára az Ukrajna elleni orosz agresszió okozta megváltozott körülmények összefüggésében, amelyben egész Európa alternatív ellátási útvonalat keres. „Horvátországnak nem csak a saját energiabiztonságához kell hozzájárulnia, hanem a szomszédos országokéhoz is, köztük Ausztriáéhoz és Németországéhoz” – hangsúlyozta a horvát kormányfő.

Emlékeztetett, hogy a zágrábi kormány augusztusi döntése szerint másfél éven belül 2,9 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növelik a krki LNG-terminál kapacitását. Ez kétszer meghaladja a horvát szükségleteket – mondta. A szándék az, hogy a horvát, az osztrák és a bajor vezetők közösen forduljanak az Európai Bizottsághoz, és társfinanszírozást kérjenek a projektekhez – tette hozzá. Kiemelte továbbá, hogy Ausztria és Bajorország gázvezeték-hálózati összekötéséhez fontos a Szlovénián át vezető útvonal, ezért Ljubljanával is tárgyalásokat folytatnak.

Nehammer elmondta, hogy a háború kitörése óta jelentősen csökkentették az orosz gázimportot és diverzifikálták az energiaforrásaikat. Úgy vélte: a jövőben el kell gondolkodni azon, hogy fokozatosan elhagyják a fosszilis tüzelőanyagokat, és helyettük megújuló energiaforrásokra térjenek át.

Söder úgy értékelte: fontos lépést tettek meg csütörtökön, amelynek célja az energiafüggetlenség biztosítása, az energiaforrások szintjének megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem. Elmondása szerint megújuló energiaforrásokat is keresnek – a szélerőműveken át a naperőművekig -, amelyekben Dél-Európa fontos szerepet tölthet be.

Horvátország két lehetőséget ajánl:

• Az egyik egy szárazföldi LNG-terminál kiépítése, amelynek kapacitása 15 milliárd köbméter, a projekt pedig 1,75 és 2 milliárd euró közötti összeget tesz ki.
• A másik a már meglévő úszóterminál további bővítése 9,6 köbméter kapacitásig, ennek kivitelezése 1,2 milliárd euróba kerül.

A Szlovénián keresztül vezető gázvezeték kiépítése további 600 millió euró költséget jelent. A már korábban tervezett gázvezetékek között szerepel a Zlobin-Bosiljevo vezeték; Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Albánia elágazással. Ennek a projektnek a kivitelezését három éven belül tervezi a kormány, mégpedig 155 millió euróból, amelynek egy részét az európai unió fedezi.

Forrás: MTI