Csehországban is energetikai árplafont vezetnek be

A cseh képviselőház után kedd este a szenátus is megszavazta a kormány által előterjesztett energetikai árplafon, az áram és a földgáz árának maximalizálását. Az energiatörvény módosítását most már csak az államfőnek kell aláírnia, hogy életbe léphessen. Ez azonban formalitásnak tekinthető, mert Milos Zeman már jelezte, hogy egyetért az intézkedéssel.

A kormány határozata alapján a jövőben egy kilowattóra áram hat koronába (98 forint), egy kilowattóra földgáz pedig három koronába (49 forint) kerülne a lakossági fogyasztóknak. A maximalizált árak már az adókat is tartalmazzák.

A Petr Fiala vezette ötpárti jobbközép kormány ezzel az árplafonnal kíván reagálni az utóbbi időben Csehországban is elszabadult energiaárakra. A törvénymódosítás növelné azon lakossági fogyasztók védelmét is, akik szerződéseiben az energiaárakat a tőzsdei áraktól teszik függővé.

A törvénymódosításhoz a kormánynak rendeletet kell kiadnia, amely pontosítani fogja részleteket, elsősorban a maximális árakat és hogy pontosan a fogyasztók mely kategóriáira vonatkoznak – az árplafon például egyelőre nem vonatkozik a nagyipari fogyasztókra -, a kormány azonban ezzel a kérdéssel is foglalkozik. A törvény alapján az energiaszolgáltatók jogosultak lesznek bizonyított veszteségeik pótlására az államtól.

A szenátusban elhangzott beszámoló szerint várható, hogy a kormány október 5-én adja ki a nagy érdeklődéssel várt rendeletet. Ez néhány nappal azután lesz, hogy szeptember 30-án rendkívüli ülést tartanak az Európai Unió tagállamainak energetikai miniszterei, hogy megvitassák az Európai Bizottság javaslatait az európai árplafon bevezetésére.

Zbynek Stanjura cseh pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a tervezett intézkedések mintegy 130 milliárd koronájába kerülnek az államnak. Ennek az összegnek a nagyobbik részét a kormány elsősorban a nagy energiaszolgáltatók, a bankszektor és az olajipar rendkívüli nyereségeinek megadóztatásával szeretné fedezni. A miniszter becslése szerint ez a rendkívüli adó a jövő évben mintegy 70 milliárd koronát (1155 milliárd forint) hozhatna az államkasszának.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »