Az elmúlt évtizedek leghevesebb esőzései szeptember elején hatalmas árvizeket okoztak India informatikai központjában, Bengaluruban. Szakértők szerint a helyzet nagyrészt az elmúlt három évtized elhamarkodott urbanizációjának és rossz tervezésének a következménye, ami miatt veszélybe került a metropolisz tech-szektorban betöltött szerepe.
Az 1990-es években Bengaluru, az egykor kertek és tavak övezte, hűvös éghajlatú, előkelő város szinte pillanatok alatt a világ legnagyobb IT-cégeinek regionális központjává vált, munkavállalók millióit vonzva be.
A korlátlan terjeszkedésnek azonban nagy ára volt: a beton felváltotta a zöldterületeket – a témával foglalkozó elemzések szerint 2021-ben a beépített terület a város területének mintegy 86%-át tette ki, míg három évtizeddel ezelőtt ez az arány csak 27% volt -, s az építkezések elzárták az összekötő csatornákat, korlátozva a város vízfelvevő és vízelvezető képességét.
A múlt heti súlyos esőzések után a Yemalur negyed és Bengaluru néhány más része derékig érő víz alá került, ami zavart okozott a déli metropolisz informatikai iparában, és csapást mért annak hírnevére.
A lakosok, akiknek elegük van a dugókból és a száraz évszakban jelentkező vízhiányból, már régóta panaszkodnak a város infrastruktúrájára. A monszun idején bekövetkező áradások azonban újabb kérdéseket vetnek fel a gyors városfejlesztés fenntarthatóságával kapcsolatban, különösen így, hogy az éghajlatváltozás miatt az időjárási viszonyok egyre kiszámíthatatlanabbá és intenzívebbé válnak.
Elvándorolhatnak az aggódó tech-cégek
A nagyvállalatok is egyre sűrűbben panaszkodnak a súlyosbodó zavarokra, amelyek szerintük egyetlen nap alatt több tízmillió dollár kárt okozhatnak nekik. A mostani káosz pedig nyilvánvalóan újabb aggodalmakat váltott ki a város körül összpontosuló, 194 milliárd dolláros indiai IT-szolgáltató ipar szereplői körében.
“India globális vállalatok technológiai központja, így minden itteni zavarnak globális hatása lesz. Bengaluru mint IT-központ sem lesz kivétel ez alól” – mondta K.S. Viswanathan, az iparági lobbicsoport (NASSCOM) alelnöke. A szervezet jelenleg 15 új város feltérképezésén dolgozik, amelyek szoftverexport-központokká válhatnak.
Néhány üzleti csoport – köztük az Outer Ring Road Companies Association (ORRCA), amelyet az Intel, a Goldman Sachs, a Microsoft és a Wipro igazgatói vezetnek – már az árvizek előtt arra figyelmeztettek, hogy a nem megfelelő a bengalurui infrastruktúra távozásra ösztönözheti a vállalatokat. „Évek óta beszélünk ezekről” – mondta Krishna Kumar, az ORRCA vezérigazgatója a múlt héten a probléma kapcsán, hozzátéve, hogy az összes vállalat egyetért a témában.
Csak ígérgetés vagy tényleg lesz megoldás?
A szakértők szerint a gyors urbanizáció – amely gyakran engedély nélkül felhúzott, illegális épületekkel jár – hatással volt Bengaluru közel 200 tavára és az azokat egykor összekötő csatornahálózatra. Így, amikor a múlt hetihez hasonló heves esőzések sújtják a várost, a vízelvezető rendszerek nem tudnak lépést tartani, különösen az olyan alacsonyan fekvő területeken, mint Yemalur.
Karnataka állam kormánya – ahol Bengaluru található – a múlt héten közölte, hogy 3 milliárd indiai rúpiát (mintegy 37,8 millió dollárt) költ az árvízhelyzet kezelésére, beleértve az engedély nélküli építkezések felszámolását, a vízelvezető rendszerek javítását és a tavak vízszintjének ellenőrzését. Az állam kormánya egyúttal azt is bejelentette, hogy felállít egy testületet a város közlekedésének irányítására, és megkezdi a tárgyalásokat egy új csapadékvíz-elvezetési projektről az egyik főútvonal mentén.
A kritikusok szkeptikusan állnak az ígéretekhez, mondván minden alkalommal, amikor árvíz van, terítékre kerülnek ezek az ötletek. Szerintük a vezetés továbbra sem fog cselekedni az ügyben, így a város “hanyatlásra van ítélve”.
Forrás: Reuters