Teljesen új energiapolitika alakul Németországban

Németország 2035-re kizárólag megújuló energiákból származó villamos energiával tervezi ellátni magát, összhangban a párizsi klímaegyezményben vállalt céllal, a globális felmelegedés 1,5 fokban való korlátozásával – derül ki a német kormány politikai céljait összefoglaló dokumentumából, amelyet hétfőn bocsátottak a Reuters rendelkezésére.

A dokumentum szerint 2030-ra a szél- és napenergia részaránya eléri a 80 százalékot a német energiaellátásban. Elkészült a megújuló energiaforrásokról szóló törvény (EEG) megfelelő módosítása is: eddig az volt a cél, hogy az energiaágazatnak „jóval 2040 előtt” ki kell szállnia a fosszilis energiahordozók használatából. Robert Habeck gazdasági és éghajlat-változási miniszter az ütem felgyorsítását az ország orosz fosszilis energiahordozó-ellátástól való függetlenítése kulcsfontosságú elemének nevezte. Christian Lindner (FDP) pénzügyminiszter pedig a „szabadság energiáiról” beszélt.

A dokumentum szerint a szárazföldi szélenergia kapacitása 2030-ra megduplázódik, és eléri a 110 gigawattot, a nyílt tengereken a szélenergia 2030-ra eléri a 30 gigawattos kapacitást, ami így nominálisan tíz atomerőmű kapacitásának felel meg. A napenergia több mint háromszorosára, 200 gigawattra nő. 

Annak érdekében, hogy a bővítést gyorsan végre lehessen hajtani, törvényben kell rögzíteni, hogy mindez „nyomós közérdek és az energiaellátás biztonságát szolgálja”.

A háztetőkre telepített napelemek támogatását meg fogják emelni. Ezen túlmenően, tekintettel a magas villamosenergia-árakra, az új naperőművek üzemeltetőinek extraprofitját az úgynevezett különbözeti szerződéseken keresztül kívánják érvényesíteni. Ezt Patrick Graichen államtitkár már korábban bejelentette. A közelmúltban ugyanis a nagyon magas villamosenergia-árak miatt a garantált átvételi árak egyre inkább elveszítették a vonzerejüket a befektetők számára, mivel a villamos energiát közvetlenül, még magasabb tarifák mellett is el tudják adni.

A fogyasztók számára a kormány olyan törvényt is bevezetett, amely biztosítja, hogy a megújuló energiaforrások támogatását fizető EEG-pótlék eltörlése az áram árából a fogyasztókhoz is eljusson. Júliustól az illetéket közvetlenül a szövetségi költségvetésből finanszírozzák. Egy átlagos háztartás így évente mintegy 150 eurós költségtől mentesülhet, ha a szolgáltatók ezt teljes egészében továbbadják számára.

Az uniós energiaügyi miniszterek rendkívüli ülése előtt Habeck hangsúlyozta: „Az energiapolitika az biztonságpolitika”. Az orosz importtól való függőséget pedig fel kell számolni – mondta. „Aki háborúban áll, az nem megbízható partner.” Ezen túlmenően az energiapolitikai átállást európai szinten kell előmozdítani. „A megújuló energiák elterjesztése nemzeti és európai biztonsági kérdés” – mondta.

Az ukrajnai háború miatt a német kormány is arra készül, hogy teljesen leállnak az orosz gáz- és olajszállítások. Ezért nem zárható ki teljesen, hogy az atomerőművek az idei év végére tervezett leállítása helyett tovább termeljenek – mondta, még ha ezt nem is tartja túl valószínűnek. Ennek tükrében a szénből való kiszállás 2030-ra tervezett időpontja is megkérdőjeleződhet.

Szintén az orosz gáztól való függetlenedést szolgálja az is, amit a napokban Olaf Scholz kancellár jelentett be: A kormány gyorsított tempóban fog létrehozni és üzembe állítani két darab LNG (cseppfolyós gáz) terminált, ahol főként amerikai LNG-szállítmányokat tudnak majd fogadni.

A lépést Olaf Scholz az Északi Áramlat-2 gázvezeték engedélyezési eljárásának leállítása után jelentette be és egyértelmű irányváltást jelent Németország gázellátásának szempontjából. Az ország gázimportja jelenleg 38%-ban Oroszországból származik, az új energiapolitika vélhetően már pár éves távlatban is ennek a nullázásával számol.

  • Előzmények:

Forrás: APA/Reuters / Sky News / Kitekintő

Hozzászólások ()

Friss hírek

Kinek ajánlott a hajbeültetés? (x)

A kopaszodás nem visszafordítható folyamat, így a hajbeültetés bizonyul az egyetlen hatékony megoldásnak a problémára megszüntetésére. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy alkalmasak vagyunk-e egyáltalán a beavatkozásra, illetve hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnünk. 

Read More »