A kanadai miniszterelnök bekeményített a tüntetőkkel szemben

Justin Trudeau kanadai miniszterelnök hétfőn életbe léptette a kormány széleskörű veszélyhelyzeti hatalmi jogköreit, így próbálva orvosolni a koronavírus elleni oltási kötelezettség ellen tüntető kamionos demonstrálók okozta közlekedési káoszt és az amerikai-kanadai határátkelőnél okozott kereskedelmi forgalmi fennakadásokat – jelentette a The Wall Street Journal (WSJ) amerikai napilap kedden.

A mérsékelt jobboldali üzleti-politikai napilap online cikke alapján a kanadai kormányzat „rendkívül szokatlan” lépése lehetővé teszi, hogy a miniszterelnök korlátozza a nyilvános gyülekezést annak érdekében, hogy megszüntesse a közlekedési és kereskedelmi forgalmi zavarokat keltő fővárosi és határmenti tüntetéseket.

Justin Trudeau kanadai kormányfő sajtótájékoztatót tart 2022. február 11-én. Forrás: Flickr

A WSJ szerint a Trudeau által bejelentett lépések talán a legradikálisabbak a nyugati kormányzatok által a kötelező védőoltás ellen tüntetőkkel szembeni eddigi intézkedések és a járványügyi közösségi korlátozások között. „Nem csoda, hogy a döntés azonnal bírálatot váltott ki néhány kanadai politikai vezető és polgári szabadságjogokat védő civil szervezet részéről” – fogalmazott a lap.

Az Euractiv című, brüsszeli székhelyű európai hírportál keddi online tudósítása szerint a kanadai veszélyhelyzeti törvény alapján az ottawai kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek igyekeznek leállítani a tüntetők pénzügyi támogatását, illetve a kabinet lépéseket tett a tartományi és városi rendőrség szövetségi karhatalmi erőkkel történő megerősítésére.

„Ez nem békés tüntetés. A közúti torlaszok kárt okoznak a kanadai gazdaságnak és veszélyeztetik a közbiztonságot. Kárt okoznak a munkásoknak, akik a mindennapi munkájukból tartják fent a családjukat” – fejtette ki sajtótájékoztatóján Justin Trudeau.

Nem engedhetjük meg és nem is fogjuk megengedni az illegális és veszélyes tevékenység folytatását”

– idézte a Daily Caller című amerikai jobboldali hírportál kedden a kanadai kormányfőt.

„Szeretném mindenki számára világossá tenni: a fenti intézkedések hatálya időben és térben korlátozott lesz, a lépések célzottak, méltányosak és arányosak lesznek mindazokkal a fenyegetésekkel, amelyekre válaszul születtek. Ez az egész a kanadai állampolgárok biztonságának megőrzéséről szól” – tette hozzá a miniszterelnök.

A kanadai polgárjogi szövetség (CCLA) szerint azonban a kormány nem volt abban a helyzetben, hogy életbe léptethette volna a veszélyhelyzeti törvényt, amelyet a „szuverenitással, biztonsággal és területi épséggel” kapcsolatos fenyegetések kezelése érdekében alkottak meg – áll a CCLA közleményében.

Előzmények

A „Szabadság Konvoj” elnevezésű tüntetéssorozatot a koronavírus elleni kötelező védőoltással vagy karantén-kötelezettséggel szemben tiltakozó, az amerikai határon rendszeresen átkelő kanadai kamionosok kezdeményezték. A demonstrációkhoz azonban csatlakoztak mindazok, akik nem értenek egyet a Trudeau-kormány járványügyi korlátozásokat érintő intézkedéseivel vagy az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást terhelő adók kivetésével. A kanadai tüntetések nyomán hasonló kamionos demonstrációkat szerveztek Izraelben, Franciaországban, Ausztráliában és Új-Zélandon is.

Tüntetők a torontói Queen’s Parkban február 5-én. Forrás: Flickr

A kanadai kamionos tüntetők hat napon keresztül eltorlaszolták az Ontario tartománybeli Windsor és a Michigan állambeli Detroit között fekvő Ambassador-hidat, amely az egyik legforgalmasabb közúti határátkelőhely Kanada és az Egyesült Államok között. A kanadai rendőrség vasárnap feloszlatta a tüntetést.

Mindeközben kanadai tüntetők Alberta, Manitoba és Brit-Kolumbia tartományokban is eltorlaszoltak kisebb határátkelőhelyeket, a fővárosi tüntetések pedig immár több mint két hete tartanak. Az ottawai demonstrálók a kanadai parlament előtt táboroznak, és néhányan közülük találkozni akarnak a miniszterelnökkel, mivel véleményük szerint a legutóbbi kormányzati intézkedések már túl messzire mentek.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Hozzászólások ()

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »