Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Németország hazai összterméke (GDP) 2,7 százalékkal nőtt 2021-ben az előző évhez képest – közölte pénteken a szövetségi statisztikai hivatal (Destatis).
Az Európai Unió legnagyobb gazdasága a koronavírus-világjárvány miatt 2020-ban történt 4,6 százalékos visszaesés után erőre kapott ugyan, de a növekedés messze elmaradt a kormány által várt 3,5 százaléktól. A német gazdaság teljesítménye így egyelőre nem érte el a járvány előtti szintet; a GDP tavaly 2 százalékkal volt alacsonyabb, mint a járvány előtti utolsó évben, 2019-ben.
A viszonylag gyenge teljesítmény elsősorban a német gazdaság legfontosabb ágazatai közé tartozó feldolgozóipart hátráltató ellátási és szállítási nehézségeknek, például az elektronikai ipar és az autógyártás legégetőbb gondjának számító globális chiphiánynak tudható be. Ezt jelzi többek között, hogy a Destatis adatai szerint a feldolgozóipar teljesítménye tavaly 6 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől.
Ennél súlyosabb helyzetben csak az úgynevezett egyéb szolgáltatások – kulturális, sport- és szabadidős szolgáltatások – területe volt, az elmaradás itt 9,9 százalékos.
Tovább rontotta a helyzetet a nyersanyagok és az energia drágulása, valamint a vállalatokat és a lakosságot egyaránt terhelő infláció. Különösen az év vége sikerülhetett rosszul, a világgazdaságot szétziláló járvány őszi-téli felerősödésének idején, az utolsó negyedévben valószínűleg csökkent a GDP az előző negyedévhez képest – jelezték a Destatis wiesbadeni tájékoztatóján, hozzátéve, hogy még dolgoznak a számításokon, és majd csak január 28-án közlik az első becslést a hazai össztermék október-decemberi alakulásáról.
- Kapcsolódó cikkeink:
Az építőipar és az informatikai és kommunikációs ágazat ugyanakkor megállta a helyét a világjárványban, és 2019-hez képest érezhetően növelni tudta teljesítményét. A munkaerőpiac is stabil volt, éves átlagban 44,9 millióan dolgoztak tavaly a 83,1 milliós országban. Ez körülbelül ugyanannyi foglalkoztatottat jelentett, mint 2020-ban. Ugyanakkor sokan ágazatot váltottak. A legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal az informatika és távközlés területén dolgozók száma emelkedett, illetve nőtt a foglalkoztatás a közszolgáltatásokban – oktatás, egészségügy – és az építőiparban is. A kereskedelemben, a szállítmányozásban és a vendéglátásban viszont csaknem 2 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint 2020-ban.
A kedvező fejlemények között van az is, hogy a járvány okozta válság eddigi legsúlyosabb évéhez, 2020-hoz képest nem nőtt tovább az államháztartás GDP-arányos hiánya, amely így ismét 4,3 százalékot tett ki.
Forrás: MTI
