Kazahsztánban az áramellátást veszélyezteti a sok bitcoin-bányász

Kazahsztán részlegesen szüneteltetni kezdte az áramszolgáltatást a legnagyobb áramfogyasztóknál, mivel az energiahiány miatt akadozni kezdett az áramellátás. A jelenség oka az utóbbi hónapokban fellendülő, de rendkívül energiaigényes bitcoin-bányászat.

Kazahsztán vezetése három évvel ezelőtt még a kriptovaluták kereskedelmének és bányászatának betiltását fontolgatta, de végül irányt váltottak és 2020-ban a parlament legalizálta a kripto-bányászatot és a szektor számára kedvező feltételeket teremtett. Ennek meg is lett az eredménye, Kazahsztán 2021 januárjára már 6,4%-os részesedéssel rendelkezett a globális bitcoin-bányászatból.

Kína ekkor még 52,7%-os részesedéssel bírt, de a kínai kormányzat elkezdett egyre határozottabban fellépni a kriptovaluta-szektorral szemben és először csak egyes tartományokban, majd országos szinten is betiltották a bányászatot – és minden más, kriptovalutával végzett tevékenységet is. Május közepén például egyszerre három hatóság adott ki közleményt, figyelmeztetve a pénzügyi intézményeket arra, hogy ne bonyolítsanak le kriptovalutákkal kapcsolatos ügyleteket, ideértve a hagyományos valuták kriptovalutákra történő váltását is.

A kínai vezetés gyorsan sikerrel járt, augusztusra nem maradt kriptobányászati tevékenység Kínában, de ez persze nem azt jelenti, hogy az ezzel foglalkozó vállalatok befejezték tevékenységüket, hanem szimplán elköltöztek. Az egyik célország a Kínával határos Kazahsztán lett, ahol pár hónap alatt több százezer számítógépet telepítettek kriptobányászati céllal, a Blockchain and Data Center Industry Association becslése szerint ma már mintegy 250 ezer gép működik Kazahsztánban, az ország globális részesedése pedig hirtelen 18% fölé nőtt, ezzel a második legnagyobb kripto-kitermelővé vált a világon, az első helyre pedig az USA ugrott fel.

A kripto-bányászat azonban nemcsak móka és kacagás, a számítógépek folytonos üzemeléséhez rengeteg energia szükséges. A Guardian még februárban készített egy átfogó videóelemzést a témában, amit itt meg is lehet nézni, kiegészítve egy összefoglaló magyar fordítással.

  • Energiaigényes lottó

A bitcoinbányászat úgy működik, mint a lottó. A rendszer 10 percenként kisorsol egy nyertest, de ehhez egy bonyolult – és egyébként teljesen felesleges – számítási műveletet kell elvégeznie a számítógépeknek. Egy sorsoláson 6 bitcoint lehet nyerni, egy bitcoin árfolyama pedig jelenleg 64.500 amerikai dollár körül mozog.

A rendszer működése viszont az éves globális energiafelhasználás 0,1%-át emészti fel, ami százalékos mértékben ugyan nem tűnik soknak, de  a februári árak alapján ez egy napi 29 millió (!) fontos áramszámla, éves szinten pedig Norvégia áramfelhasználásával egyenlő.

Mi köze a bitcoinnak az áramfogyasztáshoz?

Ha a fent említett 0,1%-os energiafelhasználást korrigáljuk Kazahsztán 18%-os piaci részesedésével, ismét más megvilágításba kerül a dolog, az a bizonyos 0,1% ugyanis nem egyenlően oszlik el az országok között, hanem a fogyasztás közel ötöde Kazahsztánban realizálódik.

Kazahsztán energiaügyi minisztere, Magzum Mirzagaliyev 2021. szeptember 30-án elmondta, hogy az ország áramfogyasztása egy év alatt 7%-kal nőtt, miközben az átlagos évi növekedési ütem korábban 2% körüli volt. A növekmény okát nem nehéz megtalálni, így Mirzagaliyev tett is egy olyan javaslatot, hogy a kriptobányászati farmok energiaellátását szabályozzák farmonként 1 megawattban, a teljes szektorra vonatkozóan pedig határozzanak meg egy 100 megawattos limitet.

A javaslatot ugyan élesen bírálták a kriptobányászati szektor képviselői, de más választásuk nem igazán lesz, ugyanis október 15-én a nemzeti áramhálózati ellátó cég (KEGOC) már arra kényszerült, hogy korlátozza az áramfogyasztást, mert három nagy széntüzelésű erőművet energiahiány miatt le kellett állítani.

Nagyon úgy tűnik tehát, hogy ezen a télen Kazahsztánnak választania kell: vagy fűtés lesz vagy bitcoin. A kettőt együtt már nem tudja ellátni a rendszer.

Forrás: Oilprice.com / Kitekintő / LR

Friss hírek

Különmegbízottat nevezett ki a Nyugat-Balkánra Boris Johnson

Boris Johnson brit miniszterelnök kinevezett egy nyugat-balkáni ügyekért felelős különmegbízottat annak jeléül, hogy az Egyesült Királyság elkötelezett a régió stabilitása és prosperitása iránt. A nyugat-balkáni politikai helyzetet a NATO külügyminisztereinek rigai találkozóján, valamint a G7 külügyminiszterek liverpooli találkozóján is megvitatják majd.

Read More »

Leave a Reply