A párthatalom a magánoktatást is célba vette Kínában

A magánoktatás szigorítását célzó intézkedéseket jelentettek be Kínában. A Global Times internetes kiadásában megjelent cikk az intézkedéseket a szektorral szembeni “halálos csapásnak” nevezte. A területen működő vállalatok részvényei a hongkongi tőzsdén jelentősen veszítettek értékükből a hétfői kereskedés során.

Az iskolán kívüli oktatási szolgáltatást kínáló vállalatoknak egy sor szombaton kiadott új szabály szerint non-profit szervezetként kell magukat bejegyeztetni. Ennek megfelelően ezek a vállalatok nem végezhetnek tőzsdei kibocsátást, emellett pedig betiltották a külföldi tőke áramlását is a magánoktatási szektorba.

Az új szabályok alapján továbbá az ilyen intézményekben nem folyhat tanítás hétvégi, valamint hivatalos munkaszüneti napokon, illetve tanítási szünet idején. Nem engedélyezik a továbbiakban a hat éven aluli gyermekeknek szóló tanfolyamokat, új vállalatoknak pedig nem adnak ki iskolán kívüli oktatási tevékenységhez szükséges engedélyeket. Az intézkedések beleillenek az elmúlt hónapokban látott trendbe, miszerint a kínai kormányzat egyre erőteljesebb nyomást gyakorol azokra a kínai cégekre, amelyek nemzetközi – főleg amerikai – tőzsdéken, részvénykibocsátással szereztek forrásokat.

A Global Timesnak vasárnap nyilatkozó kínai szakértő szerint a szektor működésének szigorúbb szabályozására azért van szükség, mert  amióta jelentős tőke áramlott be a nagy haszonnal kecsegtető ágazatba, a magántanítással foglalkozó intézmények egy része az oktatás minőségéről a nyereségre helyezte át a hangsúlyt.

A szigorítások hátterében egyebek mellett a kínai kormányzat azon igyekezete áll, hogy könnyítse a kínai családokra a gyerekek oktatása miatt nehezedő anyagi terhet. Felmérések szerint a gyermekvállalási kedv egyik fő hátráltatójának a távol-keleti országban a gyerekneveléssel összefüggő magas költségek számítanak.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Egy, a Global Timesnak nyilatkozó pekingi édesanya a lapnak elmondta: második osztályos kislányának különóráira évi 47 500 jüant (2,24 millió forint) költ, amely a család éves kiadásainak mintegy 30 százaléka. A különórák iránti jelentős keresletet Kínában elsősorban az hajtja, hogy a jobb felsőoktatási képzésekre való bekerülésért kiélezett verseny folyik.

Kínában mindeközben a gazdasági növekedés lassulásának veszélyével fenyeget az elöregedő társadalom problémája, s ennek orvoslására a pekingi vezetés a születési arány növelését kívánja elősegíteni. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság múlt kedden erősítette meg, hogy egy május 31-én bejelentett törvénymódosítás értelmében – mely egyelőre még nem lépett jogerőre – a kínai párok a korábbi kettő helyett immár három gyereket is vállalhatnak.

A legutóbbi népességi adatok alapján – melyeket májusban tettek közzé – tavaly mintegy 12 millió gyerek született Kínában. Ez a legalacsonyabb születési szám volt az 1960-as évek óta, és jelentős visszaesést tükröz még a 2016-ban regisztrált 18 millió újszülötthöz képest is. A 2020 végén végzett népszámlálás alapján Kína lakossága tavaly 1,412 milliárdra nőtt az egy évvel korábbi, 1,4 milliárdról.

Kínában 2015 októberében törölték el az 1979-ben bevezetett “egykepolitikát”, amely alapján a lakosság zömét kitevő han kínai szülőpárok csak egy gyermeket vállalhattak, a túlnépesedést elkerülendő. A kisebbségben lévő nemzetiségek esetében a városban élő párok számára két, a vidéken élők számára pedig három gyermek volt engedélyezett 2016 előtt is.

Bár 2016-tól a társadalom elöregedésének orvoslására a han kínaiaknak is engedélyezték a két gyermek vállalását, az enyhítés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a születések száma ugyanis a következő években folyamatosan csökkent.

Forrás: MTI / Kitekintő

Friss hírek