Megemeli klímavédelmi vállalásait Németország

A következő nemzedékek szabadságjogainak biztosításáért megemeli az éghajlatváltozás megfékezésére tett vállalásait a német szövetségi kormány, a koalíciós pártok szerdán ismertetett megállapodása szerint 2030-ra nem 55, hanem 65 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest.

Svenja Schulze környezetvédelmi miniszter Olaf Scholz alkancellár-pénzügyminiszterrel – a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltjével – tartott berlini tájékoztatóján elmondta, hogy a 2030 utáni időszakra szóló vállalásokat is módosítják. A legfőbb új célkitűzés, hogy Németország 2050 helyett már 2045-re elérje az úgynevezett klímasemlegességet, vagyis azt, hogy nettó nulla legyen a szén-dioxidban számolt üvegházgáz-kibocsátása. Elhatározták azt is, hogy beiktatnak egy újabb “szakaszcélt”, 2040-re 88 százalékos kibocsátás-csökkentést irányoznak elő.

A klímavédelmi törvény keretet ad, a célokat határozza meg, és módosításával le lehet zárni a vitákat arról, hogy mennyivel kell csökkenteni a klímaváltozást erősítő gázok kibocsátását, és kell-e egyáltalán. Ezentúl már a keret kitöltéséről, a célokhoz elvezető legjobb megoldásokról szólhat a politikai vita – fejtette ki a környezetvédelmi miniszter.

A tárcavezető és az alkancellár egyaránt hangsúlyozta, hogy szerintük – illetve az SPD szerint – a nemzedékek közötti igazságosságot és a tervezhetőséget biztosító megoldások kellenek, amelyek nem “lefojtják”, hanem modernizálják a gazdaságot.

Steffen Seibert kormányszóvivő ugyancsak szerdai berlini tájékoztatóján kérdésre válaszolva elmondta, hogy a környezetvédelmi minisztériumban készített és tárcaközi egyeztetésre indított törvénymódosító javaslat mindhárom koalíciós párt – az SPD és a CDU/CSU jobbközép pártszövetség – egyetértését tükrözi. A tervek szerint a kormány már a következő ülésén elfogadja és a törvényhozás elé terjeszti a javaslatot.

Így a kormány az ígéretéhez híven gondoskodik arról, hogy még a szeptember 26-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választással véget érő törvényhozási ciklusban megtörténjék az alkotmánybíróság által előírt törvénymódosítás – mondta a szóvivő.

Az alkotmánybíróság egy minapi ítéletében az alaptörvénnyel részben ellentétesnek minősítette a törvényt és elrendelte, hogy legkésőbb 2022 végéig módosítsák. Indoklása szerint a törvény 2030 utánra ütemezi a kibocsátás-csökkentés jelentős részét, ami az alaptörvényben garantált szabadságok súlyos korlátozásához vezethet az akkori nemzedékek életében. Ugyanis az emberi élet lényegében minden vonatkozásában üvegházhatású gázok kibocsátásával jár, így 2030 után a céldátum közeledtével mindig egyre sürgetőbb kibocsátás-csökkentés elkerülhetetlenné teheti a szabadságjogok szűkítését.

  • Kapcsolódó:

Forrás: MTI

Friss hírek