Hivatalosan is mellékhatás lett a vérrögképződés az AstraZeneca oltásánál

Újabb állásfoglalások érkeztek az európai (EMA) és a brit (MHRA) gyógyszerhatóságoktól az AstraZeneca oltások használatával kapcsolatban. Mindkét szervezet elismerte, hogy van kapcsolat a vérrögök kialakulása és az oltás között, de az estek száma alacsony, így a vakcina előnyei továbbra is meghaladják a kockázatait.

A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) szerdai tájékoztatása szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszeripari csoport által a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyag előnyei változatlanul messze meghaladják a vakcina alkalmazásával járó esetleges vérrögképződési kockázatokat. A brit kormány szerda esti állásfoglalása szerint ennek alapján a vakcina biztonságos, hatékony és már eddig is emberéletek ezreit mentette meg.

A brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) ugyanakkor elővigyázatossági megfontolásból egyelőre azt javasolja, hogy a fiatal felnőtt korosztálynak, azaz a 30 év alattiaknak lehetőség szerint más vakcinákat ajánljanak fel.

June Raine, az MHRA vezérigazgatója Londonban tartott szerdai sajtóértekezletén elmondta: az Oxford/AstraZeneca-oltóanyagból március 31-ig 20,2 millió adagot adtak be Nagy-Britanniában, és az e vakcinával beoltottak közül 79-nél – 51 nőnél és 28 férfinél – jelentkeztek a vérrögképződés egy ritka típusának tünetei, mindegyikük esetében az első dózis után. Az érintettek közül 19-en meghaltak.

Raine professzor elmondta: ez azt jelenti, hogy egymillió beoltott közül négy ember esetében lehet észlelni megnövekedett vérrögképződési kockázatot. Kijelentette: az MHRA által elvégzett vizsgálat megerősíti, hogy e ritka és jelenleg csak gyanítható mellékhatás jelentkezésének kockázata rendkívül csekély. June Raine úgy fogalmazott: az előnyök és a kockázatok megoszlása különösen az idősebb beoltottak számára nagyon kedvező, a fiatalabb korosztályok esetében ugyanakkor “kényesebb” ez az egyensúlyi megoszlás.

A vérrögképződéses esetek nyilvánosságra kerülése után számos ország felfüggesztette az AstraZeneca vakcinájának használatát, majd a rövid szünet után a legtöbb országban újraindultak az oltások, de néhány ország már csak az idősebb korosztályoknak adja be ezt a vakcinát.

A német egészségügyi minisztérium képviselője úgy nyilatkozott: jogi kötelezettsége volt az AstraZenaca oltások használatának felfüggesztésére amíg az EMA lefolytatta a vizsgálatát. Elmondta, hogy a mellékhatások (azaz a vérrögképződések) előfordulásának aránya 3-4-szerese volt a normál esetben elvárható mértéknek, és az esetek nagyobb része fiatal nőknél fordult elő.

Németországban a fentiek miatt már csak a 60 év feletti korosztálynak és a magas veszélyeztetettségű csoportoknak javasolják az AstraZeneca oltását. Azon 60 év alattiak számára, akik már megkapták az első adagot az AstraZeneca vakcinából, az ismétlő oltást már egy másik típusú oltással javasolják kiváltani.

Kilenc haláleset az AstraZeneca oltás után Németországban

Wei Shen Lim, a brit kormány egyesített oltásügyi bizottsága (JCVI) Covid-19-albizottságának elnöke a sajtótájékoztatón közölte: a kockázatok megoszlása alapján a testület azt javasolja, hogy a 18-29 év közötti korosztály tagjai inkább a Pfizer- vagy a Moderna-vakcinában részesüljenek, olyan esetekben, amikor ez lehetséges.

Wei Shen Lim professzor hangsúlyozta ugyanakkor: a JCVI nem azt javasolja, hogy a brit kormány bármelyik korosztály esetében bármelyik vakcina alkalmazását leállítsa, a testület ajánlása csak azt jelenti, hogy véleménye szerint érdemes előnyben részesíteni “egy bizonyos oltóanyagot egy másikkal szemben egy adott korosztály esetében”. Hozzátette: a JCVI-t ennek az ajánlásnak a megfogalmazásában is csak a lehető legmagasabb fokú elővigyázatosság vezérli, nem pedig az, hogy súlyos aggályai lennének a Nagy-Britanniában alkalmazott vakcinák biztonságával kapcsolatban.

Sir Munir Pirmohamed professzor, a brit kormány gyógyszerbiztonsági tanácsadó bizottságának elnöke a sajtótájékoztatón – az AstraZeneca-vakcina és a Covid-19 betegség kockázatait összevetve – elmondta: a koronavírus-fertőzés következtében kialakuló Covid-19 betegség súlyos formája az esetek 7,8 százalékában tüdőembóliát, a betegek 11,2 százalékánál mélyvénás trombózist okoz, és azok közül, akik a Covid-19 miatt intenzív osztályra kerülnek, 23 százaléknak a szervezetében alakul ki valamilyen vérrögtípus.

Pirmohamed professzor úgy fogalmazott: mindez összefüggéseiben mutatja meg, hogy a Covid-19 betegség kialakulása sokkal magasabb vérrögképződési kockázattal jár, mint amekkora kockázatot az Oxford/AstraZeneca-vakcina beadása után előforduló rendkívül csekély számú vérrögképződéses eset jelent. Hozzátette: még annak egyértelmű bizonyítása is további kiterjedt tudományos kutatómunkát igényel, hogy valóban létezik-e közvetlen okozati összefüggés a vakcina alkalmazása és az utána igen kis számban jelentkező vérrögképződéses esetek között.

Hivatalosan is fel kell tüntetni 

Az AstraZeneca gyógyszeripari csoport szerda este Londonban ismertetett állásfoglalásában közölte: a brit és az európai gyógyszerfelügyeleti hatóságok egybehangzó eredményű vizsgálatai szerint a vakcina magas szintű védelmet nyújt a Covid-19 betegség bármilyen súlyosságú formájának kialakulása ellen, és ez az előny messze túltesz a kockázatokon.

Mivel azonban a hatóságok nézete szerint lehetséges a kapcsolat a vérrögképződéses esetek és az oltóanyag között, és az a kérés fogalmazódott meg, hogy ezeket az eseteket rendkívül ritkán előforduló potenciális mellékhatásként kell nyilvántartani, az AstraZeneca a felügyeleti hatóságokkal együttműködésben végrehajtja a megfelelő módosításokat a termékinformációban – áll a cég közleményében.

Forrás: MTI / BBC / Guardian

Felkapott hírek

Friss hírek

Négy hétre lezárják Szingapúrt

Szingapúr a világ egyik legkevésbé fertőzött országa, a koronavírus-járvány első hulláma óta nem volt érzékelhető növekedés az esetszámokban, a napi új fertőzöttek száma utoljára tavaly szeptemberben járt napi 50 felett és eddig összesen 31-en haltak meg a betegségben az 5,89 millió lakossal rendelkező országban.

Read More »