Adóemeléseket szorgalmaz az IMF és az USA

Az IMF javaslata ideiglenes extra adóval sújtaná azokat a vállalatokat, amelyek a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítettek, az Egyesült Államokban pedig egy átfogó társasági adóemelés készül, ami az újabb gazdaságélénkítő csomag finanszírozására szolgálna és az adóelkerülés visszaszorítását célozza.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) javaslata szerint a magas keresetű magánszemélyek és vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben – számolt be szerdán a Financial Times című üzleti napilap.

Az IMF szerint az ideiglenes adó csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága csak tovább súlyosbított. A szervezet részéről úgy vélték, megnyugtatná a válság által leginkább sújtottakat, ha azt tapasztalnák, hogy a járvány elleni küzdelemből a társadalom minden rétege kiveszi a részét.

Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség.

Az IMF szerint nőttek az egyenlőtlenségek a világjárvány idején és leginkább a fiatalabb, valamint szegényebb rétegek a válság kárvallottjai. A Nemzetközi Valutaalap javaslatát ahhoz hasonlította, mint amikor Németország újraegyesítése után szolidaritási adót vezettek be.

Adóemelések jönnek az Egyesült Államokban

Március közepén Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, „kisebb vagy jelentősebb” adóemelésre számíthatnak. Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére, ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése.

Biden egy héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta, hogy a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.

A 28%-os mértéket Biden nem feltétlenül tudja átvinni a törvényhozáson, saját pártján belül is volt olyan képviselő, aki úgy nyilatkozott, legfeljebb 25%-os adókulcsot tudna elfogadni. Ennek fényében az elnök szerdai, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban.

„A vita örvendetes. A kompromisszum elkerülhetetlen. A változás biztos.”– fogalmazott Biden. Hozzátette: hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre.

Az adóelkerülést is visszafognák

Az amerikai társasági adó emelése természetesen felerősítené azokat az adóelkerülési megoldásokat, melyeket az amerikai óriáscégek ma is alkalmaznak, miszerint alacsony adókulccsal rendelkező országokba telepítik ki tevékenységeiket, és ezáltal az USA-ban csak az egyébként reálisan fizetendő adó töredékét vallják be és fizetik meg.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő. Yellen terve szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára.

Ehhez persze azon országok együttműködése is szükséges, ahol jelenleg ezek a vállalatok tevékenykednek és adóznak, ezért Yellen egy legalább 20 fejlett országot tömörítő összefogást sürgetett.

Biden és Yellen adócsomagjában olyan elemek is szerepelnének, amelyek meghatároznak egy minimálisan fizetendő adót a vállalatok tengerentúli tevékenységére, és megnehezítenék a bevételek „átutaztatását” olyan offshore területekre, ahol a vállalatoknak csak minimális adókötelezettségeik vannak. Az egyik ilyen elem például az lenne, hogy azon vállalatoknak, amelyek külföldi leányvállalatai nem fizetnek elég adót, az amerikai tevékenységükre magasabb adókulcsot vetnének ki.

Forrás: MTI / AP