Nagy-Britannia felvételét kéri az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) elnevezésű szabadkereskedelmi szerveződésbe – közölte vasárnap a brit külkereskedelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint Liz Truss külkereskedelmi miniszter hétfőn – éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után – terjeszti be hivatalosan London csatlakozási folyamodványát. A felvételi tárgyalások a tervek szerint még az idén elkezdődnek.
- Két párhuzamos rendszer jött létre
A TPP egyik célja Kína térségbeli befolyásának csökkentése lett volna, de az amerikai hezitálás eredményeképpen végül tavaly novemberben a TPP / CPTPP mellett egy másik – sokkal nagyobb – szabadkereskedelmi megállapodás is létrejött éppen Kína vezetésével.
Az RCEP (Regional Comprehensive Economic Partnership) néven induló szövetség a TPP konkurenseként indult el, magában foglalja Kínát, Japánt, Dél-Koreát, Ausztráliát és Új-Zélandot, valamint a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének tíz tagországát, azaz az ASEAN-országokat. A szövetség a globális gazdaság és a világ népességének 30%-át fedi majd le és 2,2 milliárd fogyasztót ér el.
Kína vezetésével megalakult a világ legnagyobb kereskedelmi szövetsége
A TPP esetében a maradék 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névvel újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítja elő.
Az EU fontosabb partner (volt)
Nagy-Britannia kereskedelmi forgalmának értéke ezzel az országcsoporttal tavaly 111 milliárd font volt. A brit külkereskedelmi minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint az egyezmény tagországaival folytatott brit kereskedelem 2016 óta évente átlagosan 8 százalékkal bővült.
Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke ugyanakkor a brit EU-tagság utolsó évében megközelítette a 660 milliárd fontot (270 ezer milliárd forint), vagyis csaknem pontosan a hatszorosa volt a CPTPP-országokkal folytatott kereskedelem tavalyi értékének. A brit export nem egészen 10 százaléka a CPTPP-piacokra, 43 százaléka viszont az Európai Unióba irányult.

A London Eye látképe. Kép Forrása: Pixabay
Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott.
Nagy-Britannia december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni. Ez volt a feltétele annak is, hogy London kérhesse felvételét a CPTPP-csoportba. A felvételi tárgyalások sikere esetén Nagy-Britannia a csoport második legnagyobb gazdasága lenne Japán után.
Forrás: MTI / Kitekintő