Úgy tűnik, megdől a harminc éves szocialista uralom Montenegróban

Az ellenzék bejelentette győzelmét a montenegrói parlamenti választáson a nem végleges eredmények ismeretében, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a szerbbarát ellenzéki pártoknak közösen eggyel több parlamenti képviselőjük lesz, mint a harminc éve kormányzó szocialistáknak.

Milo Djukanovic államfő, a balközép Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) elnöke elismerte, hogy a koalíciós partnereivel együtt 40 mandátuma van a 81 tagú törvényhozásban, míg az ellenzéknek 41 parlamenti hely jutott. Közölte, hogy továbbra is a DPS a legerősebb párt Montenegróban, hiszen önállóan a legtöbb parlamenti helyet tudta megszerezni, a következő négy évre 30 szocialista politikus ülhet be a parlamentbe. Hozzátette azonban, hogy ezek az eredmények még nem véglegesek, meg kell várni a választási bizottság végleges eredményeit, és azt követően lehet esetleges további koalíciós tárgyalásokba kezdeni a kormányalakítás érdekében.

A szavazatok 98,55 százalékának összesítése alapján a második helyen a legnagyobb ellenzéki párt, a Demokratikus Front (DF) által vezetett Montenegró jövőjéért elnevezésű koalíció végzett 27 mandátummal, a Béke a mi népünk listának tíz, a Feketén-fehéren névvel induló tömörülésnek négy mandátum jutott. Ez a három koalíció képezheti a győztes ellenzéket. A Montenegrói Szociáldemokratáknak és a Bosnyák Pártnak három-három, a Szociáldemokrata Pártnak kettő, két albán kisebbségi listának pedig egy-egy parlamenti hely jutott.

Az közvélemény-kutatások is utaltak arra, hogy a három évtizede kormányzó szocialisták hatalma megtörhet a parlamenti választáson, ám minden felmérés Milo Djukanovic pártjának győzelmét vetítette előre.

Az államfő pártjának gyengülését a tavaly decemberben elfogadott, nagy felháborodást keltő egyházügyi törvény okozta. A jogszabály szerint a vallási közösségeknek dokumentumokkal kell igazolniuk, milyen ingatlanjaik voltak 1918 előtt, vagyis azt megelőzően, hogy Montenegró csatlakozott a Jugoszláv Királysághoz. A szerb ortodox egyház szerint emiatt ők jelentős ingatlanokat – egyebek mellett középkori templomokat és kolostorokat – veszíthetnek el.

A 620 ezres Adria-parti ország lakosságának mintegy egyharmada vallotta magát szerbnek a legutóbbi népszámláláson, és a lakosság kétharmada ortodox szerb vallású, így nem meglepő, hogy az új jogszabály felháborodást okozott, ahogyan az sem okoz döbbenetet, hogy a konzervatív elveket valló országban éppen egy vallási kérdés miatt inoghatott meg a három évtizede kormányzó politikai hatalom.

Forrás: MTI

Friss hírek

alterezo.hu

Kritika és önmegvalósítás (x)

Valaha érezted úgy, hogy mások túl gyakran szólnak bele az életedbe? Az emberek gyakran szeretnek tanácsot adni másoknak, és sokszor úgy érzik, hogy nálad jobban tudják, mi a helyes. Ilyen helyzetekben fontos megtalálni a saját utadat anélkül, hogy hagynád, hogy mások negatívan befolyásoljanak.

Read More »