Megalakult a horvát parlament

Megtartotta alakuló ülését szerdán az új összetételű horvát parlament, amelynek elnökéül a képviselők ismét Gordan Jandrokovicot, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltjét választották meg – közölte a horvát média.

Jandrokovic volt az egyetlen jelölt a házelnöki tisztségre. A régi-új parlamenti elnököt 143 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett választották meg a 151 tagú nemzetgyűlés (szábor) elnökének.

A házelnök beszédében elmondta: megtiszteltetés számára és büszkeséggel tölti el, hogy másodszor is megválasztották a parlament elnökének. Úgy vélte: ezzel megerősítést nyert a választások eredménye, amely megmutatta, hogy az állampolgárok támogatják és elismerik az eddigi kormány és a parlamenti többség munkáját. Ezt követően fél óra szünetet rendelt el, amely után a parlamenti képviselők letették esküjüket.

Öt alelnököt is választottak: a parlamenti többség három, az ellenzéki pártok két jelöltet javasoltak. Az alelnököket a résztvevők szavazatának többségével választották meg. A HDZ javaslatára ismét alelnök lett Zeljko Reiner, valamint Furio Radin olasz kisebbségi képviselő, továbbá Ante Sanader. Az ellenzék soraiból a legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) javaslatára Rajko Ostojicot, a harmadik legtöbb szavazatot kapott Haza Mozgalom javaslatára pedig Miroslav Skorót, a mozgalom elnökét választották meg alelnöknek.

Bár a parlament elnöki és alelnöki tisztségét nem tölti be nő, a mostani törvényhozásban 35 képviselőnő is helyet kapott. Számuk 2016-ban 19 volt.

Horvátország történetében először az államfő nem vett részt a parlament alakuló ülésén. Zoran Milanovic ezt azzal magyarázta, hogy azért nem tett eleget a meghívásnak, mert az ellenkezik a horvát szábor helyzetének és szerepkörének általa értelmezett meghatározásával, miszerint független az elnöktől. Döntése miatt sokan bírálták. Politikai szakértők szerint Milanovic mindent megtesz annak érdekében, hogy hiteltelenítse az államfői szerepkört. Miniszterelnöksége alatt többször is azt hangoztatta, hogy az államfő nem rendelkezik hatáskörrel, ezért szerinte nincs nagy értelme a funkciónak. Úgy vélte: az elnököt a parlamentnek kellene megválasztania a jelenlegi közvetlen választások helyett.

A július 5-i előrehozott választásokon a jobbközép irányultságú HDZ a diaszpóra három képviselőjével együtt 66, az SDP irányította Restart Koalíció pedig 41 mandátumot szerzett a 151 tagú törvényhozásban. A harmadik helyen a Haza Mozgalom áll 16 mandátummal. Átlépi az ötszázalékos parlamenti küszöböt 8 mandátummal a jobboldali Híd Függetlenek Listája (Most), valamint 7 mandátummal a Mozemo! (Képesek Vagyunk Rá!) nevű újbalos-zöld szövetség, a választások meglepetése. Három parlamenti helyet szerzett a Párt Névvel és Vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) elnevezésű balközép pártszövetség, egy-egy hely pedig liberális Horvát Néppártnak (HNS) és Radimir Cacic Reformisták nevű pártjának jutott.

A nemzeti kisebbségeknek garantált nyolc képviselői hely közül hármat a szerb, egyet-egyet a magyar, az olasz, valamint a cseh és a szlovák képviselő tölt be, az összes többi nemzetiséget pedig két honatya képviseli majd az új összetételű parlamentben.

Andrej Plenkovic kijelölt miniszterelnök a kormányalakításhoz éppen elegendő, 76 támogatói aláírást gyűjtött össze a 151 fős parlamentben. A kormányt támogatja a HNS, a Reformisták és a nyolc kisebbségi képviselő. A kormány beiktatásáról csütörtökön szavaz a parlament.

Forrás: MTI