Óvatos hangnemben zajlott Kína és az USA külügyi találkozója

A kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről, valamint egyes „érzékeny” kérdésekről egyeztetett Hawaii-on Jang Csie-csi, a kínai Központi Külügyi Bizottság vezetője Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel a kínai külügyi tárca csütörtöki közleménye szerint.

A kínai külügyminisztérium hivatalos weboldalán közzétett közleményben Csao Li-csien külügyi szóvivő írásban feltett kérdésre válaszolva elmondta: a helyi idő szerint szerdán megtartott megbeszélésen Jang ismertette a kínai fél álláspontját a kínai-amerikai kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a Tajvant, Hongkongot és a nyugat-kínai Hszincsiang Ujgur Autonóm Területet érintő „érzékeny” kérdésekről.

A kínai államtanácsos a szóvivő beszámolója szerint leszögezte: az Egyesült Államok és Kína számára az együttműködés az egyetlen helyes választás. Hozzátette: Kína arra törekszik, hogy az Egyesült Államokkal közös erőfeszítéssel, konfrontációktól mentes, kölcsönös tiszteleten alapuló és mindkét fél számára előnyös kétoldalú kapcsolatokat fejlesszen tovább, miközben eltökélten védelmezi saját szuverenitását és fejlődéshez fűződő érdekeit. Jang reményét fejezte ki, hogy az amerikai fél közeledik a kínai félhez, és a két ország kapcsolatait kiegyensúlyozott és stabil pályára tereli vissza.

Tajvant illetően a kínai külügyi államtanácsos az egy Kína elvét hangsúlyozta, megismételve a sokat hangoztatott kínai álláspontot, miszerint Tajvan Kína elidegeníthetetlen része. Jang emlékeztetett továbbá: az egy Kína elve a kínai-amerikai kapcsolatok politikai alapját képezi. Felszólította az amerikai felet, hogy tartsa magát hozzá, és megfelelő körültekintéssel kezelje a Tajvant érintő kérdéseket.

Jang Csie-csi leszögezte azt is, hogy a különleges közigazgatási státusszal bíró Hongkongra vonatkozó nemzetbiztonsági törvényjavaslat, amelynek fényében Washington megvonta Hongkong speciális kereskedelmi státuszát, Kína belügyének számít, éppen ezért Peking ellenzi az amerikai fél ezzel kapcsolatos nyilatkozatait és lépéseit, mint ahogyan a G7-es országcsoport külügyminisztereinek vonatkozó nyilatkozatát is.

Hszincsiangról szót ejtve a kínai államtanácsos a találkozóval egy napon jogerőre emelkedő, a nyugat-kínai területen élő ujgur népcsoport emberi jogaival kapcsolatos amerikai törvényre is kitért.

Az amerikai képviselőház által május végén elfogadott törvény büntetőintézkedéseket tesz lehetővé az ujgur kisebbség „tömeges internálásáért felelős kínai vezetők” ellen. Egyéb szankciók mellett az ujgurok emberi jogainak megsértéséért felelős kínai kormánytisztviselőktől megvonnák az esetleges amerikai beutazási vízum lehetőségét.

Nemzetközi jogvédő szervezetek és az ENSZ megfigyelői szerint legalább egymillió embert – zömmel a muszlim vallású ujgur, illetve kazah népcsoportokba tartozókat – zártak átnevelő táborokba Hszincsiangban.

A kínai kormány álláspontja szerint az ujgur kisebbség lakta területen fenntartott központok önkéntes alapon biztosítanak képzést azoknak, akiknek az életére „hatással volt a terrorizmus, és radikalizálódtak”. Peking továbbá tagadja azt a vádat, hogy a központokban a bentlakókat rossz bánásmódban részesítenék, vagy bántalmaznák.

Jang szerint a kínai kormányzat a törvényeknek megfelelően lépett fel Hszincsiangban a terrorizmus és a radikalizmus ellen, hatalmas fordulatot elérve a terület biztonságában, és garantálva az ott élő nemzetiségek élethez, egészséghez és fejlődéshez való jogait. A muszlim vallású ujgur népcsoport emberi jogainak védelmét célzó törvénytervezetet Donald Trump amerikai elnök washingtoni idő szerint szerdán látta el kézjegyével, a kínai külügyminisztérium pedig ezt követően közleményben fejezte ki tiltakozását, ellenlépéseket helyezve kilátásba.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A Hszinhua kínai állami hírügynökség a két diplomáciai vezető találkozójáról szóló szűkszavú tudósításban „konstruktívnak” nevezte a megbeszélést, amelyen amerikai részről Stephen Biegun a külügyminisztérium észak-koreai ügyekkel foglalkozó különmegbízottja is részt vett.

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »