Az EU meghosszabbította a Krím-félsziget területére vonatkozó szankciókat

Az Európai Unió egy évvel, 2021. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát – közölte az Európai Unió Tanácsa csütörtökön.

A tájékoztatás szerint az intézkedések uniós állampolgárokra és uniós székhelyű vállalkozásokra vonatkoznak, területi hatályuk a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik. A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik – közölték.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének korábbi nyilatkozata szerint hat évvel azután, hogy az Oroszországi Föderáció jogellenesen annektálta a Krími Autonóm Köztársaságot és Szevasztopol városát, az unió továbbra is töretlenül elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett.

Hangsúlyozta, az unió nem ismeri el és változatlanul elítéli az orosz fél lépését. A félsziget annektálása továbbra is közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi jogrendre nézve is – húzta alá.

Az Európai Unió 2014 márciusa óta több lépésben vezetett be korlátozó intézkedéseket Oroszországgal szemben az ukrajnai válságra reagálva, ugyanakkor az Oroszországból Németországba tartó Északi-Áramlat-2 gázvezeték-projekt – amellyel Oroszország szinte teljes egészében kiiktathatja az ukrajnai gáztranzit-útvonalat – az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna tiltakozása ellenére tovább épül, és már 93%-os készültségben van.

Forrás: MTI / Kitekintő