Kínának most esélye nyílt a világuralomra

A kínai vezetés politikája korábban átláthatatlan volt – ennek kapcsán Teng Hsziao-ping úgy fogalmazott: “rejtsd el az erődet, várd ki az idődet” -, mostanra azonban teljesen egyértelmű, mit akar Hszi Csin-ping elnök: gyorsan megragadná a világjárvány által teremtett lehetőséget, “mielőtt az ablak bezárul”.

Az új típusú koronavírus elterjedése először drámai visszaesésnek tűnt Kína szempontjából, lévén januárban és februárban az ázsiai ország volt a kórokozó forrása és epicentruma. Azonban mivel ott mostanra mondhatni véget ért a járvány, Kína előbb indíthatja újra teljes gőzzel a gazdaságot, mint bármely más nagyhatalom – ezáltal pedig soha vissza nem térő alkalma nyílt arra, hogy felgyorsítsa és a maga számára kedvező mederbe terelje a geopolitikai változásokat.

Ugyanakkor a kínai vezetők olyan ütemben kívánják elérni ezt a célt, amely nemcsak ambícióikat fedi fel kristálytisztán, de arra is rávilágít, hogy aggódnak: ez a történelmi pillanat olyan gyorsan véget érhet, ahogy megnyílt a lehetőség.

“A párt vezetői úgy vélik: csak szűk stratégiai lehetőségük van arra, hogy megerősítsék az ország hatalmát és felülvizsgálják a nemzetközi rendet” – írja H.R. McMaster nyugalmazott főhadnagy, Donald Trump elnök korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója nemrég megjelent könyvében (Battlegrounds: The Fight to Defend the Free World).

McMaster úgy gondolja, a kínai vezetés fénysebességgel halad: “toboroz, korlátoz és titkolózik” otthon és külföldön egyaránt, és igyekszik még azelőtt megvalósítani céljait, “mielőtt az ország gazdasága megroppanna, mielőtt a népesség még jobban elöregedne, mielőtt más országok rájönnének, hogy a párt az ő költségükre folytat nemzeti megújulást, és mielőtt egy újabb olyan váratlan esemény, mint amilyen a koronavírus-járvány rávilágítana az ázsiai ország gyengeségeire”.

Kínának ugyanakkor a globális vezetéssel járó terhekkel is szembe kell néznie:

  • az adós államok enyhítéseket/mentességet szeretnének;
  • a fejlett nemzetek elszámoltathatóságot várnak el;
  • a Covid-19 áldozatainak családjai jóvátételt akarnak;
  • az emberi jogi aktivisták pedig kevesebb elnyomást és nagyobb átláthatóságot követelnek.

Alább e gyorsan kibontakozó dráma négy aspektusát vizsgáljuk.

1. Adósságcsökkentési kérelmek és növekvő felelősség

A Financial Times pénteken számolt be arról, hogy Pekinget “elárasztotta az adósság alól való felmentés iránti kérelmek hulláma”, amelyek azoktól a válság által sújtott országoktól érkeztek, amelyek részt vesznek Kína Egy övezet, egy út (új selyemút) kereskedelmi infrastrukturális kezdeményezésében. Ezek száma pedig csak növekedni fog, ahogy a vírus lecsap a feltörekvő piacokra.

A kezdeményezésben részes 138 állam túlnyomó többsége a fejlődő országok közé tartozik – sokuk hitelminősítése eddig sem volt biztató, most azonban borítékolható, hogy egyre rosszabb adós-kategóriába kerülnek. Pozitívum, hogy Kína a múlt hónapban aláírta azt a G20-megállapodást, miszerint az év végéig befagyasztja a kétoldalú kölcsönök visszafizetési kötelezettségét a szegényebb országok számára.

Ahogy pedig egyre közeledik a G20-ak következő, júliusban esedékes csúcstalálkozója, a tagok rendre többet várnak el Kínától: hogy álljon mind erkölcsi, mind pénzügyi szempontból a globális fiskális ösztönzés és az adósságcsökkentő erőfeszítések középpontjában.

2. Az USA-val fennálló feszültség és az elszámoltathatóság kérdése

A múlt heti, piacokat megmozgató sztori – miszerint az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket fontolgat Kína ellen a koronavírus miatt – valószínűleg csak azon követelések előszele, hogy Peking ne engedje el a füle mellett a legelső Pókember-filmben elhangzott figyelmeztetést, azaz hogy “a nagy hatalom nagy felelősséggel jár”.

Nos, bármi is történik ezen a fronton, Peking mindentől függetlenül számíthat arra, a világ ki akarja deríteni és alaposabban meg akarja vizsgálni a Covid-19 eredetét és a rá adott válaszokat – már csak azért is, mert el a nemzetközi közösség el akarja kerülni, hogy ez megismétlődhessen.

Az amerikai vezetés egyébként úgy gondolja: a vírus egy vuhani laboratóriumból ered. Sőt mi több, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter vasárnap az ABC televízió szokásos heti politikai vitaműsorának adott interjújában kijelentette: az USA-nak “több jelentős bizonyíték” áll rendelkezésére ennek alátámasztására. (Erről ITT ÍRTUNK bővebben.)

A Trump-kormányzat korábban többször is Kínát okolta azért, hogy magatartásával hátráltatta a járvány megfékezését célzó intézkedéseket, mondván Peking nem szolgáltatott elég gyorsan pontos információkat a vírus terjedéséről.

3. Kína Európával folytatott játéka

Múlt héten a főként európai politikával foglalkozó Politico hírportál kiszivárogtatott egy uniós dokumentumot (ezt később hivatalosan is nyilvánosságra hozták), miszerint Kína globális dezinformációs kampányt folytat a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A gond csak az, hogy a Politico által írt cikkben lévő információk nem teljesen egyeznek az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) által később kiadott dokumentummal. Ezért az EKSZ-t azzal vádolják, hogy “behódolt Kínának”, amikor is az ázsiai ország nyomására nem olyan formában jelentette meg az anyagot, mint eredetileg akarta.

Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője ennek kapcsán kijelentette, hogy “nem hajtottunk térdet senki előtt”, ugyanakkor hozzátette: “nyilvánvaló, hogy Kína aggodalmát fejezte ki, amikor megtudta, hogy a dokumentum kiszivárgott. Azonban nem fogom nyilvánosságra hozni, hogy mindez hogyan történt, mert nem kötelességünk megmagyarázni az ilyen fajta diplomáciát.”

Európa talán a legjelentősebb színtér, ahol monitorozni lehet Kína diplomáciai támadásait a koronavírus kapcsán, ahol nyomon lehet követni az ázsiai óriás egyre növekvő beruházásait (és ezáltal terjedő befolyását), valamint ahol mérni lehet a pekingi zaklatás és a technológiai támadások mértékét. Kína tehát nagyon nem jár jól azzal, ha az európai országokban kétségek ébrednek a szándékait illetően.

4. China Standards 2035

Kína idén tervezi ismertetni “China Standards 2035” névre keresztelt tervezetét, amelynek célja, hogy – a távközléstől a mesterséges intelligenciáig – befolyásolja a technológiák következő generációjának működését. Magyarul Peking szándéka nem más, mint hogy ő határozhassa meg a különféle technológiákra vonatkozó globális normákat az elkövetkező évtizedek során.

Ez a megközelítés rávilágít arra, hogy Kína globális vezetői szerephez való hozzáállása sokban eltér az Egyesült Államokétól. Míg Washington általában a nemzetközi közösség “tetejéről” próbál irányítani, Kína törekvése az, hogy – Hszi elnök szavaival élve – “közelebb kerüljön a középponthoz a világ színpadán”.

Kirajzolódnak a világuralmi tervek

A legnyilvánvalóbb az elmúlt hetekben az, hogy Kína jelentős összpontosítással és tervezéssel alakítja ki a Covid-19-időszakot és annak utóhatásait, amit csak segít, hogy mindeközben az USA által adott válasz következetlen, valamint hiányzik belőle a hosszú távú stratégiai megoldás és a szövetségesekkel való szoros együttműködés.

Mindez pedig egyértelműen Kína malmára hajtja a vizet. A kérdés már csak az, hogy miként – illetve mennyire gyorsan – ragadja meg a kínálkozó lehetőséget.

Forrás: CNBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Enyhülnek a korlátozások Izraelben

Korlátozás-könnyítésekről döntött a koronavírus-kabinet Izraelben - jelentette a helyi média csütörtökön. A kormány az egész országban egységes, teljes, vagy hétvégi, esetleg éjszakai vesztegzárat sürgető javaslatokkal szemben Roni Gamzu professzor álláspontját fogadta el, amely a kevésbé fertőzött területeken nyitást, a fertőzöttebb részeken pedig nagyobb segítségvállalást és zárlatot javasol, és hosszabb távú terveket határoz meg.

Read More »

A svéd gazdaság még mindig jobban megúszta, mint Európa többi része

A svéd statisztikai hivatal szerdán készített gyorsbecslése szerint Svédország bruttó hazai terméke 8,6 százalékkal csökkent a második negyedévben az elsőhöz képest, illetve 8,2 százalékkal a tavalyi év azonos időszakához képest. Bár ez is bőven negatív rekordnak számít, a svéd GDP-zuhanás még mindig jelentősen elmarad a többi európai országban mért visszaeséstől.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás