A sarkvidékre tolódhat az új hidegháború

Oroszország és Kína növekvő katonai, illetve gazdasági aktivitása miatt az Egyesült Államok számára is egyre fontosabbá válik az Északi-Sarkvidék. Tavaly nyáron még szimplán meg akarták venni Grönlandot, idén már finomabb módszerekkel, például gazdasági támogatás felajánlásával próbálnak érvényesülni.

Az Egyesült Államok gazdasági csomaggal segíti Grönlandot a koronavírus-járvány idején – jelentette be csütörtökön az amerikai külügyminisztérium külföldi tudósítóknak tartott telekonferenciáján egy neve elhallgatását kérő külügyi tisztségviselő, aki felvázolta az amerikai kormányzat Arktisszal kapcsolatos álláspontját.

A telekonferencia témája az amerikai kormány Északi-sarkvidék-stratégiája volt, ugyanakkor a tisztségviselő leszögezte, hogy a Grönlandnak nyújtandó gazdasági segítséggel Washingtonnak nem célja viszály szítása Dánia és Grönland között. Grönland, amely a világ legnagyobb szigete, Dániához tartozik, de széleskörű autonómiával rendelkezik.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A gazdasági csomagterv keretében Washington 12,1 millió dollárral támogatja Grönlandot. A támogatás célja – a feltételezhető szolidaritáson túl -, az amerikai külügyi tisztségviselő megfogalmazása szerint a kapcsolatok erősítése és “egy biztonságos és stabil Arktisz megőrzése, ahol az Egyesült Államok érdekei is biztonságban vannak”.

Az amerikai tisztségviselő elmondta: Washington eddig is szorosan együttműködött az Észak-sarkvidéki Tanácsban lévő partnereivel (Kanadával, Dániával, Finnországgal, Izlanddal, Norvégiával, Oroszországgal és Svédországgal) annak érdekében, hogy biztosítsák a térség szabadságát, szuverenitását és konfliktusmentességét.

Most azonban az Egyesült Államok – mint a tisztségviselő fogalmazott – “alkalmazkodik az új stratégiai realitásokhoz” világszerte és ezen belül az Arktiszon is.

“Ennek a változásnak az oka az, hogy Oroszország és a Kínai Népköztársaság kihívást intéz az Egyesült Államok és a nyugati világ ellen” – szögezte le a tisztségviselő. Hozzáfűzte: az Északi-sarkvidék térsége nem mentes e változásoktól és kihívásoktól.

A tisztségviselő ugyanakkor leszögezte: Washington elismeri Oroszország legitim érdekeit a térségben. Oroszország “az Északi-sarkvidéki Tanács tagja, együttműködött az Egyesült Államokkal és a térség más államaival egy sor területen” – fogalmazott a tisztségviselő. A többi között a környezetszennyezést, a mentési munkálatokat vagy az olajszennyeződés elleni fellépést említette. Majd kiemelte: Washingtonnak azonban “aggodalmai vannak Oroszország katonai erősödése miatt a térségben”.

Az orosz katonai erősödés jeleként értékelte új parancsnokságok létrehozását, repülőterek és más infrastrukturális létesítmények rendbehozatalát, mélytengeri kikötők kiépítését, új katonai bázisok létrehozását az Arktisz partjai mentén, és a légvédelmi és rakétavédelmi rendszerek kiépítésére tett erőfeszítéseket.

Megemlítette azt is, hogy a hidegháború vége óta tavaly októberben fordult elő először, hogy orosz katonai hadgyakorlatot tartottak a térségben. “Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek tehát legitim aggodalmai vannak a térségben” – szögezte le az amerikai tisztségviselő.

Kína is problémás

Kína más jellegű kihívást képvisel. “Azt állítja, hogy érdekei középpontjában az Arktisz természeti erőforrásai és a tengeri szállítás lehetőségei állnak” – fogalmazott. Kína már 2018-ban felvázolta a Sarkvidéki Selyemút tervét, és Peking jelezte, hogy aktívabb szerepet kívánna az Arktisz ügyeinek irányításában.

“Csak Arktisz-államok és nem-Arktisz államok vannak, nincsen harmadik kategória” – idézte a tisztségviselő Mike Pompeo amerikai külügyminiszter 2019 májusában, Finnországban elmondott beszédét. Majd leszögezte: az Egyesült Államok nem fogadja el Peking követelését az “Arktisz-közeli” állam státuszára.

A külügyi tisztségviselő utalt arra, Kína hogyan alkalmazza a “puha hatalom”, és a nyomásgyakorlás és kényszerítés eszközeit szerte a világban. Példaként a Dániához tartozó Feröer-szigeteket emelte ki. Elmondta, hogy Peking nemrégiben azzal fenyegette meg a szintén széleskörű autonómiával rendelkező szigeteket, hogy felmond egy kereskedelmi megállapodást, mert Tórshavn (a sziget fővárosa) nem volt hajlandó aláírni a Huaweijel egy 5G-mobilhálózat bevezetéséről szóló szerződést.

Az amerikai külügyminisztérium munkatársa hangsúlyozta: ebben az összefüggésben érdemes vizsgálni a Grönland megerősödéséhez nyújtott anyagi segítséget is. Hozzátette: az Egyesült Államok nemsokára konzulátust nyit Grönland fővárosában.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás