Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az egykori szovjet tagállamok vezetői számára is komoly kihívást jelent az egyre terjedő koronavírus-járvány, amellyel eltérő felkészültséggel néznek szembe, s ennek megfelelően eltérő válaszokat adnak rá – olvasható a XXI. Század Intézet politikatudományi műhely elemzésében.
Az elemzésben az áll, hogy miközben a térségben is folyamatosan nő az észlelt fertőzések száma, Türkmenisztánban és Tádzsikisztánban – hivatalosan legalábbis – nincs jelen a koronavírus. Más közép-ázsiai országok – mint Kazahsztán vagy Kirgizisztán – rendkívüli állapotot is kénytelenek voltak hirdetni a vírus terjedése miatt.
Bár Fehéroroszország „nyíltan beszél” a fertőzés terjedéséről, a legtöbb szomszédjától eltérően eddig csak mérsékelt korlátozó intézkedéseket tett. Mint kifejtették, a Fehérorosz Köztársaság a határforgalmat érintő kérdésen túl gyakorlatilag semmilyen korlátozást nem vezetett be – még a labdarúgó-bajnokság is zajlik, ráadásul nézőkkel, az egyébként kétszer meghosszabbított tavaszi szünet végeztével – a következő héttől – pedig az iskolai oktatást is folytatnák. A stadionokban a nézők száma a múlt évihez képest 72 százalékkal visszaesett, és az ország oktatási minisztériuma szerint a gyerekek mindössze 40 százalékát engednék vissza a szüleik az iskolába, a többiek a távoktatást preferálnák. Április 17-ig több mint 86 ezer tesztet végeztek el és 4779 fertőzöttet találtak, közülük eddig negyvenketten haltak meg.
Kazahsztánban, Közép-Ázsia legnagyobb országában március 13-án, azaz a koronavírus világjárvánnyá nyilvánítását követően jelent meg az első beteg, amire a kormányzat rögtön reagált. Kaszim-Zsomart Tokajev elnök március 15-én rendkívüli állapotot hirdetett, amely jelenleg is érvényben van, a napokban hosszabbították meg április 30-ig. A rendkívüli állapot értelmében bezártak a vendéglátó- és szórakoztató-ipari egységek, a nem létfontosságú cikkeket árusító kereskedelmi központok és üzletek, megtiltották a tömegrendezvényeket és gyakorlatilag lezárták az ország határait. Ennek ellenére a betegek száma folyamatosan nő, április 17-ig 1480 fertőzöttet regisztráltak, közülük tizenheten vesztették életüket.
Az Oroszországi Föderációban a járvánnyal szembeni védekezés „többsebességes” volt: míg a korán érintetté váló és máig a fertőzöttek többségét adó Moszkva vezetése saját kezdeményezésből intézkedett a vírus megállítása érdekében, szövetségi szinten Vlagyimir Putyin elnök március 25-i beszéde adta meg a kezdőlökést a komolyabb intézkedéseknek. Néhány nappal később Szergej Szobjanyin polgármester szigorú kijárási korlátozást rendelt el Moszkvában, amit április 15-től elektronikus kijárási engedélyek bevezetésével fokoztak.
Az országban április 17-ig 1,71 millió tesztet végeztek el – ami világviszonylatban is magasnak számít – és több mint 32 ezer fertőzöttet találtak, ebből 18 ezret Moszkvában. Eddig 273 ember hunyt el a koronavírus következtében Oroszországban.
- Kapcsolódó cikkeink:
Ukrajnában a kormány március 11-től folyamatosan, több hullámban vezetett be karanténintézkedéseket a koronavírus terjedésének megállítása érdekében, amelyeket legutóbb április 6-án szigorítottak és jelen állás szerint április 24-ig maradnak érvényben. Bár hivatalosan március 27-e óta kötelező lenne karanténban elhelyezni a hazatérőket, erre nincs mód, így a legtöbb esetben kötelezettségvállalás mellett hazaengedik az országba visszatérőket. Így meglepően hathat – véli az intézet -, hogy az országban április 17-ig mindössze 4662 fertőzöttet regisztráltak. Tekintetbe véve az elvégzett tesztek alacsony számát – kevesebb mint 47 ezer a 37 milliós országban -, már kevésbé az. A halálos esetek száma 125.
Forrás: MTI
