Csütörtökön szavaznak a román kormány további sorsáról

A kétkamarás román parlament együttes ülésen szavaz csütörtökön a Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormány ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványról.

Romániában azt követően alakult ki politikai válság, hogy a kisebbik koalíciós partner, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) augusztus végén kilépett a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kormányból.

Az ALDE és a PSD nem tudott megegyezni egy közös elnökjelöltről, akit a második mandátumára pályázó Klaus Iohannis államfő ellen indíthatnának a novemberi elnökválasztáson. Ráadásul mindkét párt súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választáson: a PSD a második helyre szorult, és korábbi támogatottsága felére, 22 százalékra esett vissza, az ALDE pedig EP-képviselet nélkül maradt, nem lépte át az ötszázalékos küszöböt.

Bukarestben azonban a PSD továbbra is a parlamenti mandátumok 45 százalékával rendelkezik, nem akar távozni a hatalomból. Dancila az ALDE pártütőivel próbálta feltölteni a kormányt, de a jobboldali államfő valamennyi miniszterjelöltjének kinevezését megtagadta.

Az alkotmány szerint Dancilának meg kellett volna szereznie a parlament felhatalmazását ahhoz, hogy megváltozott politikai összetételű kormánya folytathassa tevékenységét. Mivel a kormányfő nem járult önként a parlament elé, a legitimitását megkérdőjelező ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be ellene.

A csütörtöki ülésen először felolvassák a bizalmatlansági indítvány szövegét, ezt követően többórás vita következik, amelyen a miniszterelnök és a parlamenti pártok szónokai kapnak szót, frakciójuk súlyával arányos időkeretben. A procedúrát a 465 képviselő és szenátor voksolása zárja. A bizalmatlansági indítvány akkor eredményezi a kormány bukását, ha – a jelenlévők számától függetlenül – a törvényhozók több mint 50 százaléka, vagyis legalább 233 képviselő és szenátor megszavazza. Az alkotmány titkos szavazást ír elő, de Romániában a kormányoldal hagyományosan úgy próbálja bebiztosítani magát az esetleges pártütők átszavazása ellen, hogy törvényhozói padjaikban maradnak és a névsorolvasáskor nem járulnak az urnákhoz voksolni.

A Románia újjáépítéséhez sürgősen meneszteni kell a Dancila-kormányt című bizalmatlansági indítványban az ellenzék azt veti a kormány szemére, hogy “felélte” a költségvetési forrásokat ahelyett, hogy beruházásokra és az infrastruktúra fejlesztésére használta volna fel a gazdasági növekedés időszakát, és populista intézkedései kedvéért még adósságba is verte az országot, amit a jövő nemzedékeknek kell visszafizetniük.

A bizalmatlansági indítvány a PSD-kormányt teszi felelőssé a megromlott közbiztonságért, és azzal vádolja a kormánypártot, hogy korrupt politikusai védelmében megpróbálta maga alá gyűrni az igazságszolgáltatást.

Az ellenzék által múlt kedden beterjesztett indítványt 237 képviselő és szenátor írta alá. Elvileg tehát összegyűlhet elegendő voks a kormány menesztéséhez, de csak akkor, ha a szétforgácsolt, jobb- és baloldali pártokból, kisebbségi képviselőkből és a magyar közösség parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ-ből álló ellenzéknek gyakorlatilag valamennyi törvényhozóját sikerül mozgósítania a PSD ellen. A szavazás előtti napokban azonban mind a kormánypárt, mind az ellenzék élénk “meggyőző” munkát folytatott annak érdekében, hogy az ingadozó képviselőket és szenátorokat a saját oldalára állítsa, így a csütörtöki voksolás kimenetele továbbra is kétesélyes, egyik tábor sem lehet biztos a győzelmében.

Romániában az ellenzék menetrendszerűen kihasználja azt az alkotmányos lehetőséget, hogy évente kétszer bizalmatlansági indítvánnyal citálhatja a parlament elé a kormányt. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben azonban mindössze három kormányt szavazott le a parlament, egyiket pedig – a szociáldemokrata Sorin Grindeanu kormányát – nem az ellenzék, hanem saját pártja buktatta meg.

Ilyen előzmények mellett az is ritkaságszámba megy, hogy az ellenzéknek most valós esélye van a kormány leváltására. A Dancila-kormány bukását valószínűsíti, hogy az ellenzék a múlt héten meg tudta hiúsítani a PSD tervét, hogy a törvényhozók szombaton szavazzanak a bizalmatlansági indítványról, amikor is rendes körülmények között a képviselők és szenátorok többsége nem tartózkodik a fővárosban.

Ha a parlament megszavazza a bizalmatlansági indítványt, az államfőnek kell majd – a parlamenti pártokkal folytatott egyeztetést követően – új miniszterelnök-jelöltet megbíznia kormányalakítással. Klaus Iohannis már jelezte, hogy “alig várja a PSD-kormány bukását”, saját volt pártját, az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pedig arra figyelmeztette, hogy készüljön a kormányzásra.

Egy PNL-kormány beiktatását azonban nem biztos, hogy hajlandó lenne megszavazni a – Dancila-kabinet megbuktatását egyébként támogató – Victor Ponta volt miniszterelnök vezette Pro Romania párt. Ponta inkább egy baloldali kormánytöbbséget szeretne a “Dancila utáni PSD-vel” és az ALDE-val.

A közvélemény-kutatások szerint megerősödött jobbközép pártok inkább előrehozott választásokat szeretnének, abban a reményben, hogy a baloldali pártok és az RMDSZ segítsége nélkül is többségük lesz a parlamentben, de a törvényhozást csak akkor lehet feloszlatni, ha két egymást követő alkalommal megtagadja, hogy bizalmat szavazzon az államfő miniszterelnök-jelöltjének. Arra még nem volt példa Romániában, hogy a törvényhozók ily módon megszavazzák saját mandátumuk lerövidítését.

Emiatt elhúzódó politikai válságra lehet számítani, és az országnak aligha lesz teljes jogú kormánya a novemberi elnökválasztás előtt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Csavartak egyet a britek a Brexit-szavazáson

John Bercow házelnök felvette a napirendre az egyik legtekintélyesebb alsóházi képviselő, Sir Oliver Letwin módosító indítványát, amely gyakorlatilag megfordítaná az ügymenetet, vagyis előre venné a ratifikációt, és utána szavaztatná meg a házat a megállapodás egészének jóváhagyásáról. Ezzel viszont a mai szavazás elmaradna.

Read More »

2020-ra halasztódik Észak-Macedónia és Albánia EU-csatlakozásának kérdése

Noha az európai uniós csúcstalálkozón a legtöbb tagállam az unió bővítése mellett érvelt, nem volt egyetértés Észak-Macedónia és Albánia csatlakozási tárgyalásainak megnyitását illetően, ezért a kérdés 2020-ban ismét a tagországok vezetőinek asztalára kerül - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a kétnapos EU-csúcsot követően tartott sajtótájékoztatóján pénteken.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás