A kedden este előzetes tájékoztatás nélkül elfogadott rendelet elleni tiltakozásként már aznap este utcára vonultak az emberek, szerdán este a tiltakozások még nagyobb méretűek voltak, egyes becslések szerint több mint százötvenezren tüntettek.
A rendelet a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeknél enyhít a Btk. szigorán, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel.
A rendelet értelmében ezentúl:
- csak a 200 ezer lejnél (14 millió forint) nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás
- a kiszabható legnagyobb büntetést az eddigi hétről három évre csökkentette
- öt évre rövidítve az elévülési időt
- nem minősül hivatali visszaélésnek a „jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása”
- hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és ezentúl
- másodfokú rokonságig nem lehet majd bűnpártolással vádolni az elkövető családtagjait.
A büntető perrendtartás módosítása azonnal, a törvénykönyv módosítása a közzétételtől számított tíz napon belül lép hatályba.
A német kormány aggodalommal fogadta a román kormány rendeletét, és választ vár Bukaresttől arra a kérdésre, hogy a rendelet révén megváltozó környezetben miként lehet folytatni a korrupció elleni küzdelmet – hangzott el szerdán Berlinben a német kormányszóvivői tájékoztatón. Martin Schäfer külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román kormány döntése „nem jó és nem helyes jelzés”. Angela Merkel kancellár szóvivője, Steffen Seibert felidézte, hogy a kancellár a napokban telefonbeszélgetést folytatott az ügyről Klaus Iohannis román államfővel, teljes támogatásáról biztosítva őt a korrupció ellen folytatott küzdelmében.
Hat nyugati állam – közöttük az Egyesült Államok – közös állásfoglalást tett közzé szerdán este, amelyben mélységes aggodalmuknak adtak hangot a kormány keddi döntése ellen, amellyel – mint írják – aláaknázta Romániának a jogállam megerősítése és a korrupcióellenes harcában az elmúlt tíz évben tett elért eredményeit. A közleményt Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Hollandia, Belgium és Kanada írta alá és adta ki a bukaresti nagykövetségeken keresztül.
Az alkotmánybíróságnál panaszolta be a román kormányt szerdán a Legfelső Bírói Tanács (CSM), miután a kabinet a bírák és ügyészek szakmai szervezetének véleményezése nélkül módosította sürgősségi rendelettel a Btk.-t és büntető-perrendtartást. A CSM az igazságszolgáltatás és a kormány közti alkotmányos jellegű jogi konfliktus feloldását kéri a taláros testülettől. Klaus Iohannis felszólította a kormányt, vonja vissza a rendeletet, amelynek elfogadását „botrányosnak” minősítette.
A román ellenzék szerdán bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kabinet ellen, amiről várhatóan jövő héten fog szavazni a román parlament. Ennek elfogadása a kormány megbuktatását eredményezné, az ellenzéknek azonban még 65 szavazatra lenne szüksége a kormányoldalról, ahhoz, hogy sikerrel járjon indítványa.
A kormánnyal szemben kritikus liberális Adevarul című román napilap úgy értékeli, hogy a kabinet törvényerőre emelte a lopást a rendelet elfogadásával, amely szerint nem minősül hivatali visszaélésnek vagy bűnpártolásnak jogszabályok kidolgozása, kibocsátása, illetve elfogadása.
A Hotnews.ro című hírportál szerint Liviu Dragneának, a román kormány fő erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének és „bandájának” két olyan egyedülálló dolgot sikerült művelnie, ami példátlan Romániában: a rendszerváltás óta a legnagyobb tüntetést sikerült kiváltaniuk mindössze egy hónappal a kabinet hivatalba lépése után, illetve az országot az 1990-es bukaresti bányászjárás óta nem látott mértékben helyezte nemzetközi bírálatok kereszttüzébe. A portál szerint Dragneát meg kell állítani, még mielőtt tönkreteszi Romániát.
A Gandul.info hírportál kommentátora szerint a PSD-nek és a kormánynak drágán kell fizetnie arroganciája miatt, hiszen a vitatott sürgősségi kormányrendeletben nemcsak olyan módosításokat fogadott el, amelyekre az alkotmánybíróság kötelezte, például a hivatali visszaélés pontosabb szabályozására, hanem ennél tovább lépett. A portál újságírója szerint a PSD ezzel megmentette Dragneát az ellene zajló büntetőjogi eljárástól, ugyanakkor meghiúsította, hogy a közeljövőben fontos témákról kezdődjön vita.
Korábban írtuk:
Lehet, hogy mégiscsak az elítélt Dragnea lesz a román kormányfő
Románia: Népszavazás jöhet a korrupcióellenes harcról
Halasztással indult a román PSD pártvezető második korrupciós pere
Forrás: MTI/Adevarul/Gandul