A német kormány rábólintott a klímavédelmi programra

Hónapokig tartó előkészítés és egy maratoni, 19 órás tárgyalás után a német szövetségi kormány pénteken elfogadta a 2030-ra kitűzött klímavédelmi célok elérését szolgáló tervét.

Németországnak a párizsi klímavédelmi egyezmény alapján 1990-hez képest 55 százalékkal kell csökkentenie szén-dioxid-kibocsátását 2030-ig. Az ennek érdekében tervezett intézkedések alapgondolata a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos „beárazása” és a klímabarát magatartás ösztönzése a lakosság terheinek növelése nélkül.

Így például az üzemanyagok literenkénti árát 2021-től fokozatosan mintegy 15 centtel (50,25 forint) emelik, ugyanakkor kilométerenként 5 centtel növelik a munkájuk miatt 20 kilométernél nagyobb távon ingázók adókedvezményét, az úgynevezett megújuló energia törvény (EEG) után EEG-hozzájárulásnak nevezett járulék mérséklésével pedig fokozatosan 0,625 centtel csökkentik a villamos energia kilowattóránkénti árát.

A klímavédelem nem „ideológiai” kérdés, hiszen a tudomány annyira „nyomós bizonyítékokkal” igazolja az éghajlatváltozást, hogy fel kell lépni ellene – húzta alá Angela Merkel kancellár a terv berlini bemutatóján. A Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hozzátette, hogy a terv végrehajtását folyamatosan ellenőrzik majd, és szükség esetén módosítják az intézkedéseket.

Kiemelte, hogy a szén-dioxid-kibocsátás beárazása ösztönzi az innovációt és azt a jelzést közvetíti a társadalomnak és a gazdaságnak, hogy a klímabarát megoldások felé kell fordulni. Mint mondta, ez a megoldás „paradigmaváltás” pártja és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) politikájában.

A kancellár arról is szólt, hogy a kormány az éghajlatváltozás ellen folytatott küzdelem közepette is kitart az államháztartási egyensúly megőrzése mellett. Ezzel kapcsolatban a koalíciós társ Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről Olaf Scholz pénzügyminiszter-alkancellár kiemelte, hogy a klímavédelmi terv 54 milliárd euró költségvetési kiadással jár az első időszakban – 2023-ig -, ami ugyan igen jelentős összeg, de új bevételi források is keletkeznek, például a tervezett nemzeti szintű kibocsátás-kereskedelmi rendszer révén. Ebben a rendszerben a fűtő- és üzemanyagokat forgalmazó vállalkozások juthatnak szén-dioxid-kibocsátási jogosultsághoz, a tonnánkénti ár a 2021-es 10 euróról 2025-ig 35 euróra emelkedik majd.

Scholz hangsúlyozta, hogy a klímavédelem nem csupán teher, hanem esély is az ország modernizációjára és új munkahelyek teremtésére.

A harmadik kormánypárt, a CSU részéről Markus Söder pártelnök, bajor miniszterelnök kiemelte, hogy a szövetségi kormány „megtalálta az arany középutat”, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet „nem a polgárokkal szemben, hanem a polgárokért és velük együtt” szervezi meg.

Berlin, 2019. szeptember 20.
Olaf Scholz német alkancellár, pénzügyminiszter, Angela Merkel kancellár, Annegret Kramp-Karrenbauer védelmi miniszter, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke (b-j) a berlini kancellári hivatalban tartott sajtóértekezleten, miután a német kormány elfogadta klímavédelmi programját 2019. szeptember 20-án.
MTI/EPA/Alexander Becher

A klímavédelmi terv a kibocsátás-kereskedelmi rendszer mellett az ország szén-dioxid-kibocsátásának csaknem 20 százalékáért felelős közlekedésre, valamint a kibocsátás 14 százalékáért felelős épületenergetika területére összpontosít, de szerepelnek benne a mezőgazdasággal és az iparral kapcsolatos elemek is.

A közlekedésben tucatnyi intézkedést irányoz elő, köztük azt, hogy a távolsági járatokra szóló vonatjegyekre vonatkozó általános forgalmi adó (áfa) mértékét 19 százalékról 7 százalékra csökkentik, és a bevételkiesést a belföldi utakra szóló repülőjegyek árának adóterhének emelésével pótolják.

Tervezik még többek között az elektromos hajtású járművek vásárlását ösztönző támogatási rendszer bővítését, azzal a céllal, hogy 2030-ra a 7-10 millió közötti sávba emelkedjen a német utakon futó elektromos meghajtású járművek száma.

Emellett a lakásokra és egyéb ingatlanokra vonatkozó szabályozásban azt tervezik, hogy a beszerzési ár 40 százalékáig terjedő támogatással ösztönzik az olajtüzelésű kazánok cseréjét modern berendezésekre, és 2026-tól betiltják az olajtüzelésű fűtési technológiák alkalmazását az új épületekben.

Az elképzelések megvalósításához a berlini vezetésnek számos jogszabálytervezetet kell még kidolgoznia és keresztülvinnie a törvényhozáson, több esetben a törvényhozás mindkét kamaráján, így a tartományi kormányokat összefogó Bundesraton is, amelyben a kormánykoalíciónak nincs többsége, ezért meg kell szereznie a Zöldek vagy a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) támogatását, amelyek elhibázottnak és hiányosnak minősítették az új kormányzati klímavédelmi tervet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »