Diplomatikus, de nem minden feszültségtől mentes egyeztetések a G7-csúcson

A hét legfejlettebb ipari ország (G7) vezetői alapvetően eltérő nézeteik ellenére igyekeztek előremutató tárgyalásokat folytatni és megegyezésre jutni a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartott csúcstalálkozójukon. A központi témák többek között az iráni atomalku, az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus, valamint a brazíliai erdőtüzek voltak.

Idén Franciaország tölti be a G7-ek elnöki tisztségét. A csoport tagjai az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Olaszország, Kanada és az Európai Unió.

Donald Trump amerikai elnök több vezetővel folytat kétoldalú megbeszéléseket a hétfőig tartó csúcsértekezlet margóján, többek között Emmanuel Macron francia államfővel, Boris Johnson brit, Abe Sindzó japán, Justin Trudeau kanadai kormányfővel, valamint Angela Merkel német kancellárral is.

Eltérő nyilatkozatok a kereskedelmi háború kapcsán

Donald Trump amerikai elnök szerint nem okoz feszültséget a G7-országcsoport Biarritzban összegyűlt vezetőinek körében, hogy az Egyesült Államok kereskedelmi háborúban áll Kínával. Újságírók érdeklődésére Trump határozottan állította: nem hallott semmi olyasmit, hogy bárki bírálná őt az importvámok kivetése miatt.

Sajtójelentések szerint azonban több ország vezetője aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai-amerikai kereskedelmi vita negatív hatással lehet a világgazdaságra. Boris Johnson brit kormányfő épp vasárnap délelőtt fogalmazott úgy, hogy inkább a kereskedelmi békét kedveli, és nem támogatja importvámok kivetését.

Emmanuel Macron francia államfő pedig még a találkozó kezdete előtt élőben közvetített televíziós beszédében úgy fogalmazott, hogy „a kereskedelmi feszültségek mindenkinek ártanak”, így a feszültségcsökkentés fontosságát emelte ki.

A francia elnökkel egy időben Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is megszólalt, aki szerint a franciaországi találkozó az egység és a szolidaritás nehéz próbatétele, mégpedig egy olyan év után, amikor a világ leggazdagabb országainak vezetői nehezen találták meg a közös nyelvet. Tusk is figyelmeztetett, hogy a világ gazdaságilag hét legfejlettebb országa közötti kereskedelmi háborúk tovább fogják rombolni köztük a bizalmat, és amennyiben Donald Trump amerikai elnök politikai eszközként szándékozik használni a vámtarifákat, az kockázatos lesz az egész világra nézve.

  • Friss cikkünk a témában:

A brit kormányfő szerint bizonytalan, hogy lesz-e kilépési megállapodás

Boris Johnson vasárnap a G7 országcsoport csúcstalálkozóján a BBC hírtelevíziójának nyilatkozva azt mondta: „minden az európai uniós barátainkon és partnereinken múlik”. Mindazonáltal hozzátette, hogy derűlátó, úgy véli, az Európai Unióban is megértették az elmúlt napokban, hogy van lehetőség a megállapodásra. Újfent nyomatékosította viszont a rendezetlen Brexitre való felkészülés jelentőségét is.

A július vége óta hivatalban lévő új kormányfő korábban azt hangoztatta: „egy a millióhoz” az esélye annak, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnik meg. A Brexit jelenleg érvényes határnapja október 31-e, amelyhez a Boris Johnson vezette konzervatív kormány mereven ragaszkodik, és szilárd álláspontja, hogy „ha törik, ha szakad” az Egyesült Királyság október utolsó napján kilép az Európai Unióból.

A megállapodás nélküli kiválással kapcsolatos esetleges fennakadásokkal – ezen belül is a gyógyszerellátás biztonságával – kapcsolatos kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette: garantálja, hogy az emberek a rendezetlen Brexit esetén is hozzájutnak gyógyszereikhez. Hozzátette azonban: nem állítja, hogy nem lesznek előre nem látott nehézségek.

A Donald Tuskkal való találkozója előtt kitért arra is, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén kormánya az EU-val szemben még fennálló, 39 milliárd fontra becsült brit pénzügyi kötelezettségnek csak elenyésző részét teljesítené.

Francia helyett nemzetközi adót kaphatnak nyakukba a tech cégek

Titkos tárgyalások kezdődtek a francia és az amerikai kormány képviselői között a G7-csúcstalálkozón az amerikai digitális szolgáltatókra kivetett francia adók ügyében. Ez utóbbiak miatt korábban Donald Trump amerikai elnök ellenlépésként a francia borokra kivetendő vámokat helyezett kilátásba. A francia sajtó értesülése szerint a két ország kompromisszumként egy nemzetközi adó kidolgozásában állapodott meg.

A Google-t, az Amazont, a Facebookot, az Airbnb-t (GAFA) és más hasonló nagyvállalatokat Párizs arra hivatkozva sújtotta az adóval, hogy túl kevés illetéket fizetnek azokban az európai országokban, ahol székhellyel rendelkeznek. Az érintett cégek diszkriminatívnak nevezték a döntést, az amerikai elnök pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba.

Az új elképzelés szerint – amelyet egyébként Emmanuel Macron és Donald Trump szombati munkaebédjükön jóvá is hagytak – a francia adót egy nemzetközi adó váltaná fel, amelyen a párizsi székhelyű Gazdasági és Együttműködési Fejlesztési Szervezet (OECD) már dolgozik is, és amelyet jövő év elejére véglegesít. A francia kormány jelezte, hogy a nemzetközi adó elfogadása esetén visszavonja a francia adót – a lépéssel pedig Párizs és Washington eltemethetné a csatabárdot.

Az OECD javaslata október végére készül el, és nemcsak a GAFA-cégeket, hanem valamennyi olyan nagyvállalatot érintene, amely a piacát nem kizárólag abban az országban fejleszti, amelyben az állandó székhelye található, és úgynevezett adóoptimalizálását gyakorol.

Biarritz, 2019. augusztus 25.
A világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) vezetői tanácskoznak a délnyugat-franciaországi Biarritzban 2019. augusztus 25-én, a G7-csoport csúcstalálkozójának második napján. Balról-jobbra: Emmanuel Macron francia elnök, Angela Merkel német kancellár, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök és Boris Johnson brit miniszterelnök, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Giuseppe Conte olasz kormányfő, Abe Sindzó japán miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök.
MTI/EPA/Pool/Philippe Wojazer

Az iráni atomalku

Párizs szerint pozitívak voltak és folytatódnak a tárgyalások az iráni nukleáris válságról Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszterrel, aki vasárnap délután meglepetésszerűen Biarritzba érkezett.

A francia elnöki hivatal tájékoztatása szerint az iráni diplomácia vezetője mintegy három órán át tárgyalt először francia kollegájával, Jean-Yves Le Driannal, majd egy félórás megbeszélést folytatott Emmanuel Macron francia államővel a biarritzi polgármesteri hivatalban. A találkozót követően Mohamed Dzsavád Zaríf visszarepült Teheránba. A francia elnöki hivatal jelezte, hogy a megbeszéléseken brit és német diplomáciai tanácsadók is jelen voltak.

Az iráni külügyminiszter biarrizti látogatását az Egyesült Államok is jóváhagyta. „Néhány óra alatt dőlt el mindent. Amint lehetővé vált, tájékoztattuk az európai országokat és az amerikaiakat is”  hangsúlyozta a francia elnöki hivatal. Donald Trump amerikai elnököt személyesen Emmanuel Macron tájékoztatta.

Az iráni külügyminiszter jelenléte óriási meglepetés volt a G7-ek csúcstalálkozóján, ahol a francia diplomácia és az európai partnerek arról próbálják meggyőzni Donald Trump amerikai elnököt, hogy tegyen gesztusokat az iráni nukleáris program korlátozásáról szóló többhatalmi megállapodás megmentése érdekében.

Franciaország hónapok óta vezető szerepet tölt be abban, hogy megpróbálják megmenteni a 2015-ben Iránnal aláírt atomalkut, amelyből az Egyesült Államok tavaly májusban kilépett, és visszavezette az Iránnal szembeni szankciókat, amire válaszul júliusban Teherán felfüggesztette az egyezményben vállalt kötelezettségeinek a betartását.

Irán nem hajlandó újratárgyalni az atomalkut

Irán megcélozta a 20 százalékos urándúsítást

Bolívia a G7-ek segítségét kéri az erdőtüzek oltásában

Evo Morales bolíviai elnök vasárnapi Twitter-üzenetében meghívta a G7-országok vezetőit, hogy látogassanak el hazájába és segítsenek az amazonasi esőerdőt pusztító tüzek megfékezésében.

„Üdvözöljük a G7-ek álláspontját, amellyel kifejezték sürgős segítségnyújtási szándékukat az Amazonas-vidék erdőtüzekkel küzdő országainak. Egyúttal meghívjuk Emmanuel Macron francia államfőt és kollégáit Bolíviába, hogy közvetlenül teljesíthessék az együttműködésre vonatkozó ígéretüket” – írta a bolíviai államfő.

Morales emlékeztette a világ gazdaságilag legfejlettebb hét országát tömörítő G7 csoportot, hogy a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezmény – amelyből egyébként az Egyesült Államok egyoldalúan kilépett – „kötelezi a iparilag fejlett államokat a környezet védelmére és fenntartására”. „A G7 tagjainak meg kell érteniük: az amazóniai erdőtüzek jelzésként szolgálnak, hogy az aggodalom kifejezésén túl a tettek mezejére kell lépni” – hangsúlyozta a politikus.

A bolíviai kormány legutóbbi jelentése szerint több mint 700 ezer hektár erdő és legelő égett le az országot sújtó erdőtüzekben Santa Cruz megyében. Carlos Ortuno Yanez környezetvédelmi miniszter szerint augusztus 17-e és 25-e között 8400-ról 500-ra sikerült visszaszorítani a tűzfészkek számát.

Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, valamint Boris Johnson brit kormányfő is aggodalmának adott hangot pénteken a brazíliai esőerdőkben pusztító rekordszámú tűz miatt. Macron vasárnap közölte, hogy sikerült egyezségre jutni az Amazonas-vidék erdőtüzek által érintett országainak nyújtandó haladéktalan segítségről.

Az amazonasi esőerdő a legnagyobb a világon. Létfontosságú a szén-dioxid elnyelésében, ezáltal lassítja a globális felmelegedést.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI/AFP/AP/TASZSZ/dpa/Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »