Egy indonéz falu, amelynek sorsa a hulladék újrahasznosításától függ

Indonézia egyre szigorúbb fellépése az importált külföldi szeméttel szemben igencsak feldühítette Bangun falu lakóit, akik szerint több pénzt lehet keresni a szemétdombokon guberálásból, mint a rizstermesztésből.

Azután, hogy Kína bezárta a kapuit a külföldi szemét előtt, Indonéziát szinte elárasztotta az importhulladék. Az ország nem sokkal később éppen ezért szigorította az importszabályokat és a vámellenőrzéseket, több száz tonna külföldi szemetet küldve vissza származási országába. (Indonézia tavaly egyébként 283 000 tonna műanyag-hulladékot importált, ami 141 százalékkal több, mint egy évvel korábban.)

Bár a zöld csoportok dicsérték az intézkedéseket, Bangun lakosai szerint azáltal, hogy korlátozták a szemét behozatalát az olyan országokból, mint például az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália, a vezetés egy számukra kulcsfontosságú bevételi forrástól fosztotta meg őket.

“Ha eltiltanak bennünket ettől, akkor kellene valamilyen alternatívát biztosítaniuk. A kormány azonban mindeddig nem adott nekünk munkát” – panaszolta Heri Masud, a 3600 főt számláló kis település egyik lakója, miközben épp egy hulladékdombot kutatott át.

A banguni házak első és hátsó udvara ma már tele van hulladékkal. Bár a falu egy olyan földterületen fekszik, amelyet régen rizstermesztésre használtak, a falusiak manapság leginkább abból élnek, hogy műanyagot és alumíniumot keresnek az újrahasznosító cégek számára. A tofu gyártók szintén vásárolnak hulladékot, hogy tüzelőanyagként használják fel azt a szójaalapú ételek elkészítésekor.

Masud szerint a guberálásból származó pénzt olyan tevékenységek finanszírozására használják fel, mint például a faluban élők elküldése a Haj zarándoklatra, amely során az iszlám legszentebb helyeire Szaúd-Arábiába látogathatnak el. “Évente 17-20 ember indul el ebből a faluból Haj-ra. Ezt a hulladékból finanszírozzák” – mondta.

A szintén itt élő, 54 éves Salam állítása szerint ő az újrahasznosított szemétből fizeti gyermekei iskoláztatását, továbbá házat is vásárolt belőle a családjának és az állatállományának. “Jelenleg  kilenc kecském van” – magyarázta büszkén a férfi, aki egyébként “hulladék brókerként” keresi a kenyerét – magyarul közvetít a falusiak és a közeli papírgyár között -, és azt állítja, hogy munkája jóval könnyebb, mint a gazdálkodás.

Problémák

Környezetvédők szerint bár a munka valóban jövedelmező lehet, a települést körülvevő szeméthegy veszélyezteti a falusiak egészségét.Az ECOTON nevű zöld csoport kutatása szerint a mikroműanyagok mára jócskán beszennyezték a Bangun alatt található vizeket és a közeli Brantas folyót, amely mintegy 5 millió ember számára biztosít ivóvizet a környéken.

Emellett a háztartási hulladék szintén problémát jelent. Indonézia napi 105 000 tonna szilárd hulladékot termel a városi területeken, és ennek mindössze 15 százaléka kerül újrahasznosításra – áll a Világbank júniusi jelentésében. Számos városi hulladéklerakó kapacitása közel a maximumon van, ráadásul a szigetcsoport strandjait is gyakran elárasztja a szemét.

“Indonézia eleve rengeteg hulladékot termel, és most Amerika szemete is ide ömlik be” – mondta el a téma kapcsán nemrégiben Prigi Arisandi, az ECOTON ügyvezető igazgatója.

Bár az ország elindított egy tervet, miszerint 2025-ig 70 százalékkal kívánja csökkenteni a tengeri műanyag törmeléket – a projektre egymilliárd dollárt költenének -, egylőre nem világos, hogy ezidáig mennyi előrelépés történt az ügyben.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Reuters

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás