Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Szaúd-Arábia királya beleegyezett abba, hogy amerikai katonai erő állomásozzon országa területén a térség biztonsága érdekében. A döntés célja, hogy „fokozottabb legyen az együttműködés a regionális biztonság és stabilitás védelmében, a béke megőrzésében” – áll a szaúdi SPA állami hírügynökség jelentésében.
A szaúdi külügyminisztérium nem közölt részleteket a sivatagi királyság és az Egyesült Államok megállapodásáról. Az AP amerikai hírügynökség tudomása szerint várhatóan harci repülőgépek, légvédelmi rakéták és legalább 500 katona érkezik majd az Egyesült Államokból egy olyan szaúdi légi támaszpontra, amely az amerikai légierő fő bázisa volt az 1990-es években, de amelyet 2003-ban Washington kiürített, miután megdöntötte Szaddám Huszein iraki diktátor rendszerét.
Mike Pompeo amerikai külügyminisztert (j) fogadja Szalmán bin Abdel-Azíz szaúd-arábiai király Dzsiddában 2019. június 24-én. MTI/AP/Jacquelyn Martin
Az Egyesült Államok olyan időszakban köti szorosabbra katonai együttműködését legfőbb közel-keleti szövetségesével, amikor kapcsolata Iránnal igen feszültté vált. Szaúd-Arábia szintén nincs jó viszonyban Iránnal, a térségben mindketten uralkodó pozícióra szeretnének szert tenni vagy legalább elérni, hogy ne a másiké legyen a meghatározó szerep.
- Előzmények:
Irán az elmúlt hetekben feladta az atomalkut, urándúsításba kezdett és az Ománi-öbölben is történtek incidensek, melyeket az USA és Nagy-Britania egyértelműen az Iráni Forradalmi Gárda tevékenységének tekint.
A Front Altair tartályhajó ég az Ománi-öbölben 2019. június 13-án, miután kora reggel megtámadták az Egyesült Arab Emírségek és Irán közötti tengerszakaszon. EPA/STRINGER
Megint balhé van a tengeren
A fentieket mintegy megerősítendő, a legújabb incidenst már az iráni állami televízió jelentette, a Forradalmi Gárda közleményére hivatkozva: e szerint a Forradalmi Gárda lefoglalt egy brit olajszállító hajót péntek este.
A Stena Impero nevű tankert a Hormuzi-szorosban tartóztatták fel, mégpedig a közlemény szerint azért, mert „nem tartotta a tiszteletben a nemzetközi tengeri hajózás szabályait”. A Gárda Sepahnews nevű internetes oldalán kiadott közlemény azt is hozzáteszi, hogy a Perzsa-öböl partján fekvő Hormuzgán dél-iráni tartomány parti őrsége értesítette őket.
A Stena Imperio lefoglalását néhány órával az után jelentették be, hogy a gibraltári legfelsőbb bíróság pénteken további harminc nappal – augusztus 20-ig – meghosszabbította a Grace 1 nevű iráni tartályhajó lefoglalását.
A hajó lefoglalása miatt az iráni külügyminisztérium bekérette a teheráni brit nagykövetet, és kalózkodásnak nevezve a történteket tiltakozott a hajó lefoglalása ellen. Gibraltár hatóságai múlt pénteken óvadék ellenében szabadon engedték a hajó indiai legénységét, a kapitányt és három tisztet.
Jeremy Hunt a héten arra tett javaslatot Iránnak, hogy a tartályhajót elengedik, ha a teheráni kormány szavatolja, hogy a rakomány nem jut Szíriába. Irán azonban már a Grace 1 lefoglalása után kilátásba helyezte, hogy ellenlépésként lefoglal egy brit kereskedelmi hajót.
„A megfelelő időben és helyen választ fogunk adni”.
Jeremy Hunt a BBC-nek nyilatkozva péntek éjjel elmondta: beszélt Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel a helyzetről, és megpróbálta elérni Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztert is, aki azonban jelenleg repülőgépen utazik. A brit külügyminiszter közölte: Zaríffal is a lehető leggyorsabban kapcsolatba akar lépni.
Hunt szerint a történtek teljesen elfogadhatatlanok, a hajózás szabadságát fenn kell tartani. Hozzátette: Nagy-Britannia „kimért, de erőteljes” válaszlépéseket tesz, és ha a helyzetet nem sikerül rövid időn belül megoldani, annak súlyos következményei lesznek.
Jeremy Hunt ezeket nem részletezte, de arra a kérdésre, hogy a helyzet megoldható-e diplomáciai úton, és kizárható-e bármiféle katonai intervenció, kijelentette: London elképzelései között nem szerepelnek „katonai opciók”, a brit kormány diplomáciai megoldásban gondolkodik.
Forrás: MTI/Reuters/AP
