Az ASEAN Észak-Koreával szervezhet közös csúcstalálkozót

Megkezdődött csütörtökön Bangkokban a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) 34. csúcstalálkozója. A tíztagú regionális szervezet vezetői egy Észak-Koreával közös csúcstalálkozóról is egyeztetnek a hétvége során – közölte egy meg nem nevezett ASEAN-diplomata csütörtökön a Kyodo japán hírügynökséggel.

A neve elhallgatását kérő diplomata szerint a találkozóra novemberben, a dél-koreai Puszanban kerülhetne sor, feltéve, ha az ASEAN vezetőinek sikerült arról megegyezniük. A téma a csúcstalálkozó napirendjén is szerepel, illetve az ASEAN-tagállamok külügyminiszterei is megvitatják – tette hozzá.

A délkelet-ázsiai regionális szervezet és Dél-Korea november 25-26-án csúcstalálkozót tart Puszanban a kettejük közötti párbeszéd 30. évfordulója alkalmából.

Az EFE szerint az összesen négynapos csúcstalálkozón ASEAN-tisztviselők és -pénzügyminiszterek megpróbálnak megállapodni az Átfogó Regionális Gazdasági Partnerséggel (RCEP) kapcsolatos tárgyalások lezárását célzó intézkedéseket illetően, ami a spanyol hírügynökség szerint az év végére várható.

Az RCEP egy szabadkereskedelmi egyezmény az ASEAN-tagállamok (Szingapúr, Brunei, Kambodzsa, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam) valamint az Ausztrália, Kína, India, Japán Dél-Korea és Új-Zéland között. Az EFE szerint hatályba lépése esetén az RCEP a világ legnagyobb gazdasági tömbje lenne, amelyben a világ GDP-jének (bruttó hazai termék) csaknem 40 százaléka egyesülne, az érintett országok lakosainak száma együttesen pedig 3,4 milliárdot tenne ki.

A spanyol hírügynökség szerint az ASEAN emellett egy, a Dél-kínai-tengerre vonatkozó magatartási kódexen is dolgozik. A kereskedelem szempontjából is kulcsfontosságú, természeti erőforrásokban gazdag régió feletti szuverenitás miatt négy ASEAN-tagállam, nevezetesen Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Vietnam is vitában áll Kínával és Tajvannal.

Az EFE szerint azonban emberi jogi szervezetek bírálták az ASEAN-t – amelyen belül a be nem avatkozás elve érvényesül – amiatt, hogy a csúcstalálkozón nem fog szóba kerülni a rohingják humanitárius helyzete. A nyugat-mianmari Arakán államból 2017 augusztusa óta csaknem 700 ezer rohingja menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg – saját fogalmazása szerint – tisztogató műveletbe kezdett az után, hogy rohingja felkelők mianmari biztonsági állásokat támadtak meg. A mianmari hadsereg műveletét ENSZ-képviselők a „népirtás jegyeit magán viselő etnikai tisztogatásnak” minősítették.

Forrás: MTI/EFE/Kyodo