Venezuelában megnyílt a kolumbiai határszakasz egy része

Venezuela szombattól újra megnyitja kolumbiai határát az ország nyugati részén, Táchira államban – jelentette be helyi idő szerint pénteken Nicolás Maduro venezuelai elnök.

A caracasi kormány februárban zárta le a határt, amikor az ellenzék megpróbált nemzetközi segélyszállítmányokat bejuttatni a súlyos gazdasági és politikai válságban vergődő országba. Venezuela akkor Brazília és a Holland Antillák felé is lezárta határait. Caracas a múlt hónapban a brazil és az arubai határt újra megnyitotta, de az arubai hatóságok közölték, hogy a határ zárva marad.

“Szuverenitásunk teljességének köszönhetően elrendeltem a kolumbiai határszakasz megnyitását Táchira államban” – jelentette be Maduro a Twitteren.

A venezuelai elnök arra hivatkozott az ország határainak lezárásakor, hogy a külföldi segély nem más, mint porhintés, és a valódi cél az “idegen invázió” előkészítése. Maduro szerint ugyanis az ország problémáit az okozza, hogy az Egyesült Államok gazdasági háborút vív vele.

Nyugati vélemények szerint ezzel szemben az ország problémái a korrupcióban és a rossz gazdaságirányításban keresendők, és a gazdaság akkor omlott végleg össze, amikor a kőolaj ára az évtized közepén meredeken esni kezdett. Venezuelának ugyanis kőolajszármazékokon kívül szinte semmilyen más exportcikke nincs.

A határ lezárása a közelben élő venezuelaiaknak hatalmas nehézségeket okozott, mert sokan a határ túloldaláról szerezték be nap mint a nap a Venezuelában hiányzó, a mindennapi megélhetéshez szükséges árucikkeket. Sokan a határ lezárása után is átszöktek Kolumbiába – illegális átkelőkön -, hogy beszerezzék, amire szükségük van, alapvető élelmiszereket, gyógyszereket, illetve hogy orvosi ellátáshoz jussanak.

Az ország politikai válsága pedig arra vezethető vissza, hogy a legutóbbi parlamenti választáson a törvényhozásban az elnök ellenzéke került elsöprő többségbe. Ezt követően a parlament több kísérletet tett az elnök leváltására, de az állam többi, Maduróhoz hű szerve, kiemelten a legfelsőbb bíróság, rendre meghiúsította ezeket a próbálkozásokat, s végül szinte teljesen el is vonta a parlament jogköreit. Maduro afféle párhuzamos törvényhozást, “alkotmányozó gyűlést” hozott létre, de ennek megválasztását széles körű nemzetközi bírálatok kísérték.

Juan Guaidó, az ellenzéki többségű parlament elnöke pedig az év elején az alkotmányra hivatkozva az ország ideiglenes államfőjévé nyilvánította magát, és eddig mintegy 50 ország el is ismerte.

Forrás: MTI/Reuters/AFP

  • További cikkeink a témában:

Már több mint négymillióan menekültek el Venezuelából

Peru és Kolumbia már nem sokáig bírja a venezuelai menekültáradatot

Felkapott hírek

Friss hírek

Németország szigorú feltételekhez köti az Oroszország elleni szankciók feloldását

A kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében kialakult fegyveres konfliktus miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedések visszavonásának feltétele az előrelépés a válság kezelésében, az ukrajnai Krím félsziget Oroszországhoz csatolása miatt kivetett szankciókat pedig csak akkor lehet visszavonni, ha Ukrajna visszakapja a területet.

Read More »

Idén jóval szerényebb lehet a karácsony az USA-ban

Idén sok amerikai családnak összébb kell majd húznia a nadrágszíjat az ünnepek alatt, ha Donald Trump elnök beváltja a fenyegetését, és kiveti a mintegy 300 milliárd dollárnyi kínai termékre vonatkozó büntetővámot - az új lista ugyanis magában foglalja a tech termékeket, a játékkonzolokat, a játékokat (úgy általában), a kiságyakat, a dísztárgyakat, sőt, még a Mikulás sapkákat is.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás