Törökország továbbra is védelmezi az oroszokkal kötött fegyverüzletet

Egyik ország földjét sem fenyegeti az Ankara által Moszkvától beszerzendő Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer – jelentette szerdán a Habertürk tekintélyes török hírportál Hulusi Akar török védelmi miniszterre hivatkozva. A tárcavezető rámutatott: Törökország az Sz-400-asokkal nem támadni készül, hanem épp megvédeni légterét az esetleges repülőgépes vagy rakétatámadásoktól.

Az Egyesült Államok és Ankara más NATO-szövetségesei már többször nehezményezték, hogy Törökország orosz rakétarendszert vásárol, ugyanis attól tartanak, hogy a NATO hálózatába nem integrálható orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a szövetség katonai képességeiről. Az ankarai vezetés pedig minden alkalommal nyomatékosította, hogy nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől. Akar ezzel összhangban ezúttal úgy fogalmazott: a vonatkozó török-orosz megállapodást a felek aláírták, és pont.

Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat tesz lehetővé azon országokkal szemben, amelyek orosz vállalatoktól vásárolnak fegyvereket. Ezt alapul véve az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) április elején bejelentette: első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon ugyanakkor akár a száz harci gép eladásáról kötött török-amerikai egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amelyben a kezdetek óta részt vesz.

A török védelmi miniszter ezzel kapcsolatban a következő kérdést címezte Washingtonhoz: “szerepel olyan kikötés az F-35-ösökről szóló szerződésben, hogy ha bármely partner Sz-400-ast vesz, akkor kizárják a programból?”

Akar hangsúlyozta: Törökország teljesíti minden kötelezettségét, fizeti a fejlesztés ráeső részét, valamint hibátlanul és hiánytalanul elkészíti a közös gyártás keretében rendelt alkatrészeket. A tárcavezető elmondta: novemberben két F-35-ös érkezik a malatyai légitámaszpontra, ahol a tervnek megfelelően folytatódnak a gépek fogadásához szükséges építkezések.

A török védelmi miniszter – anélkül, hogy a részletekre kitért volna – azt is jelezte: Ankara előkészületeket tesz az esetleges amerikai szankciókat illetően.

Akar egyúttal arról is beszámolt, hogy a török haderő katonákat küldött Oroszországba az Sz-400-asokkal kapcsolatos kiképzésre, amely az elkövetkező hónapokban is folytatódni fog. Ezzel párhuzamosan orosz katonák is érkezhetnek Törökországba – tette hozzá.

Moszkva, 2019. május 9.
Sz-400 típusú légelhárító rakétarendszerek a moszkvai Vörös téren a győzelem napja alkalmából rendezett katonai díszszemlén 2019. május 9-én, a náci Németország felett a II. világháborúban aratott győzelem 74. évfordulóján.
MTI/EPA/Makszim Sipenkov

Washington korábban arra is figyelmeztette Ankarát, hogy az orosz fegyverzet beszerzése veszélybe sodorhatja azt a 3,5 milliárd dolláros üzletet, amelynek keretében Törökország amerikai Patriot légtérvédelmi rendszert vásárolna.

Hulusi Akar erre vonatkozóan kiemelte: az amerikai fél a Patriotok árával, technológiai transzferével és közös gyártásával kapcsolatban március végén néhány feltételen módosított, és Ankara dolgozik a válasz megfogalmazásán. A török védelmi tárca vezetője hangot adott azon meglátásának is, hogy szerinte közeledés tapasztalható a témában az Egyesült Államok részéről.

Az első Sz-400-as orosz ütegek várhatóan júliusban érkeznek meg Törökországba.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint tesztelgetett Észak-Korea

Dél-Korea vezérkari főnöksége szerint két rövid hatótávolságú rakétát lőttek ki közel negyedórás eltéréssel a Japán-tengerbe az ország keleti részén fekvő Szondok város környékéről. Mindkét rakéta 380 kilométert tett meg, maximális repülési magassága 97 kilométer volt, és sebessége mintegy 6,5-szer haladta meg a hangsebességet.

Read More »

Trump már nem elégszik meg a vámtarifák emelésével

Trump felszólította az amerikai cégeket, hogy kezdjék el felkutatni a kínai piac alternatíváját, hozzák haza a Kínába kiszervezett termelést, a szállítással foglalkozó vállalatok pedig állítsák le a Kínából érkező fentanyl Amerikába szállítását. Elemzők és egyes republikánus politikusok szerint sem világos, hogy az amerikai elnök milyen felhatalmazás alapján utasíthatná országa magánvállalatait piaci tevékenységük megváltoztatására.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás