India kilőtt egy műholdat, nincs esély az űrverseny korlátozására

Megállapodás nélkül értek véget pénteken az ENSZ égisze alatt a világűrbeli fegyverkezési verseny megakadályozása érdekében folytatott genfi tárgyalások, ami megfigyelők szerint a leszerelési erőfeszítések újabb kudarcát jelenti.

Huszonöt ország – közöttük Kína, Oroszország és az Egyesült Államok – folytatott tárgyalást zárt ajtók mögött két hétig a svájci városban, hogy megvesse a világűr békéjét biztosító egyezmény alapjait. Az úgynevezett kormányközi szakértői csoport tanácskozásának elnöke Guilherme de Aguiar Patriota, az ENSZ leszerelési konferenciájához akkreditált brazil nagykövet volt.

A tanácskozás pénteken ért véget, és semmilyen időpontot nem jelöltek meg a tárgyalások esetleges folytatásához – közölte a brazil diplomata, aki sajnálatát fejezte ki, amiért a csoportban dolgozó diplomaták a területen egy sor ajánlás közül egyik kapcsán sem voltak képesek konszenzusra jutni.

“Nem tudtunk közös nevezőre jutni” – magyarázta újságíróknak. Úgy vélte, hogy “túl nagyravágyó” volt a célkitűzés egy rendkívül “kényes” témában. A világűr leszerelésére irányuló erőfeszítések több mint tíz éve egy helyben topognak.

Oroszország és Kína olyan szerződést szeretne, amely megakadályozza egyes fegyverzetek felvonultatását az űrben. Az Egyesült Államok elutasítja ezt a megközelítést, és azzal érvel, hogy hatalmas nehézségek akadályoznák a világűrbeli ellenőrzést, és inkább egyes agresszív viselkedésmódok betiltását szorgalmazza.

A tárgyalások kudarcában szerepe volt a leszerelést ellenző légkörnek is, mindenekelőtt az Egyesült Államok azon februári döntésének, hogy felmondja a rövid- és közepes hatótávolságú atomrakéták korlátozására vonatkozó szerződést (INF), amelyet 1987-ben, a hidegháború végén írt alá Moszkvával. Válaszul Oroszország is felfüggesztette részvételét a szerződésben.

Az USA tényleg felmondja az INF-egyezményt

Oroszország is felmondta az INF-szerződést

Erősen hiányos a jelenlegi szabályozás

A tárgyalások kellős közepén, szerdán India új űrhatalomként tetszelegve rakétával megsemmisített egy műholdat, törmelékek százait zúdítva a világűrbe. Guilherme de Aguiar Patriota szerint Újdelhi lépése csak tovább erősítette a szerződés megkötésének szükségességét, mert a nemzetközi jog jelenlegi állapotában “nem kifejezetten tilos egy tárgy űrbeli megsemmisítése”.

Az Indiai Űrkutatási Szervezet, az ISRO és az Indiai Védelmi Kutatás-fejlesztési Szervezet, a DRDO által közreadott felvételen felbocsátanak egy műholdvadász rakétát a Shakti (Erő) űrtechnikai művelet során az északkelet-indiai Orisza állam partjainál fekvő Abdul Kalam-szigetről 2019. március 27-én. A rakéta sikeresen megsemmisített egy alacsonyan Föld körüli pályára állított, 300 kilométeres távolságban lévő műholdat. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország után India a negyedik ország a világon, amelynek sikerült elérnie ezt a haditechnikai eredményt. MTI/EPA/ISRO/DRDO

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/AFP

Felkapott hírek

Friss hírek

Idén jóval szerényebb lehet a karácsony az USA-ban

Idén sok amerikai családnak összébb kell majd húznia a nadrágszíjat az ünnepek alatt, ha Donald Trump elnök beváltja a fenyegetését, és kiveti a mintegy 300 milliárd dollárnyi kínai termékre vonatkozó büntetővámot - az új lista ugyanis magában foglalja a tech termékeket, a játékkonzolokat, a játékokat (úgy általában), a kiságyakat, a dísztárgyakat, sőt, még a Mikulás sapkákat is.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás