Megfékezhetetlen az infláció Venezuelában

További európai szankciókat sürgetett csütörtökön Juan Guaidó venezuelai ellenzéki vezető a hivatalban lévő venezuelai elnök, Nicolás Maduro kormányával szemben, miután az kiutasította Németország venezuelai nagykövetét.

Az, hogy Caracas nemkívánatos személlyé nyilvánította Daniel Kriener nagykövetet, fenyegetést jelent Németország számára – idézte csütörtöki kiadásában Guaidót a Der Spiegel című német hírmagazin. A Maduro-kormányzat szóban fenyegette a német nagykövetet, akinek testi épsége is veszélyben van – állította.

„Remélem, hogy Európa keményen reagál erre a komoly fenyegetésre egy nagykövettel szemben” – fogalmazott a venezuelai ellenzéki vezető. „Mindenekelőtt szigorítaniuk kellene a pénzügyi szankciókat a (Maduro-)rezsimmel szemben” – vélekedett.

A magát ideiglenes venezuelai államfőnek nyilvánító Juan Guaidó, az ellenzéki többségű venezuelai parlament vezetője a Nicolás Maduro venezuelai elnök lemondását követelő caracasi tüntetésen 2019. március 4-én, miután hazatért dél-amerikai országokban tett utazásáról. MTI/EPA/EFE/Rayner Pena

Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter szerdán közölte, hogy Maduro kormánya nemkívánatos személynek nyilvánította a caracasi német nagykövetet, aki – a kormány állítása szerint – beavatkozott a venezuelai belügyekbe.

„Venezuela elfogadhatatlannak tartja, hogy egy külföldi diplomata a területén olyan közszereplést vállaljon, amely közelebb áll egy olyan politikai vezetőhöz, aki a venezuelai ellenzék szélsőséges szárnya összeesküvő programjának híve” – közölte a caracasi vezetés. Krienernek két napot adott a caracasi vezetés, hogy elhagyja Venezuelát.

Maja Kocijancic, az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője csütörtökön sajnálatát fejezte ki az EU nevében a német nagykövet kiutasításával kapcsolatban, egyúttal az erről szóló döntés felülvizsgálatára sürgette Madurót.

A dél-amerikai ország belpolitikai válsága kiéleződött az után, hogy Guaidó az alkotmányra hivatkozva januárban egy Maduro elleni tüntetésen Venezuela ideiglenes elnökévé kiáltotta ki magát. A világ kormányai megosztottak elismerésében: míg Oroszország mellett Kína és Törökország Madurót támogatja, addig az Egyesült Államokkal az élen mintegy ötven állam, köztük számos európai ország is elismerte az ellenzéki politikust ideiglenes venezuelai elnöknek.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Oroszország évek óta hitelekkel látja el Venezuelát, a visszafizetés azonban nem a hagyományos módon, pénzben történik, Venezuela olajjal fizet(ne), amit azonban egyre nehezebben tud kitermelni – az oroszok és a kínaiak pénze tehát valójában a föld alatt van.

Nincs értéke a helyi pénznek

Az ország gazdasági válsága immár több éve tart, a hazai fizetőeszköz időközben teljesen elértéktelenedett, a Venezuela bevételeinek túlnyomó részét adó olajipar pedig a karbantartás és a beruházások hiánya miatt folyamatosan hanyatlik.

José Guerra venezuelai ellenzéki képviselő az ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott caracasi parlament ülésén felszólalva csütörtökön közölte, hogy fejenként alig hat dollárt (kevesebb mint 1525 forintot) keres havonta másfél millió közalkalmazott Venezuelában és további 2,5 millió nyugdíjas kap ugyanilyen összegű nyugdíjat.

A közgazdász végzettségű Guerra szerint a venezuelai népet tönkretette a hiperinfláció, amelynek mértéke az idén januárban 191,6 százalék volt.

Forrás: MTI/dpa/EFE/Reuters/Kitekintő