Az arab hercegnők szörnyű, titkos élete

Az arab világban a legtöbb nő hátrányos helyzetben van – és gyakran a leginkább kiváltságos nők járnak a legrosszabbul.

Amikor Latifa al-Maktum, Dubaj hercegnője 2018 februárjában elmenekült hazájából, édesapja, Mohammed bin Rashid al-Maktum gyorsan megbízott egy csapatot, hogy kerítsék elő és vigyék haza. Néhány napon belül ez meg is történt: Latifát erőszakkal hazahurcolták.

Az egész saga titokban maradhatott volna, ha nem lenne az a 39 perces videó, amit a most 33 éves hercegnő a szökése előtt rögzített, és amely az elfogása után kiszivárgott. “Ha ezt a videót nézed, akkor nagy bajban vagyok. Vagy halott vagyok, vagy nagyon-nagyon rossz helyzetben” – fogalmaz Latifa.

Most nagyon úgy tűnik, hogy a hercegnő szörnyű jóslatai valóra váltak, lévén családja jelenleg gyógyszeres kezeléssel “fűszerezett” házi őrizetben tartja. A meghiúsult menekülési kísérlettel együtt a videó ritka bepillantást enged az arab világ hercegnőinek és más kiváltságos nőknek titkos életébe, és rávilágít az elképzelt, mesebeli élet és a szörnyű valóság közti hatalmas szakadékra. (A teljes videó itt megtekinthető.)

Az arab világban a legtöbb nő szociálisan hátrányos helyzetben van. A hagyományos családok általában minden területen szigorúan korlátozzák a nők életét: attól függően, hogy melyik törzsből származnak, a nőknek megszabják, hogy kihez mehetnek férjhez, mennyi szabadságot kapnak házon kívül, használhatják-e a közösségi médiát, utazhatnak-e és ha igen, hova, dolgozhatnak-e, mit tanulhatnak, illetve miután feleségül mentek valakihez, ki láthatja az arcukat. Szaúd-Arábia súlyosan korlátozó gyámrendszere alatt például a férfi rokonok – a férj, az apa vagy bizonyos esetekben akár a fiúgyermek is – teljes jogkörrel rendelkeznek afelett, hogy létfontosságú döntéseket hozzanak egy nő számára annak születésétől egészen a halálig.

Szaúd-Arábiában a konzervatívok nagyra értékelik a kormány gyámrendszer-törvények iránti szilárd álláspontját. Sokan örülnek az olyan kezdeményezéseknek, mint például az Absher, az úgynevezett “női nyomkövető alkalmazás”, amely értesítéseket küld a gyámoknak, ha a nők megpróbálják elhagyni az országot.

Ez a bánásmód kiterjed az otthonokon kívülre, azaz a közintézményekre is. Egészen a közelmúltig például a kormány által támogatott United Arab Emirates University tiltotta a női hallgatóknak, hogy kamerával felszerelt mobiltelefont használjanak. A kampusz nőknek fenntartott területét emellett szögesdróttal szegélyezett fal határolja, amelynek kapuját őrzik. Az egyetem még mindig nem koedukált, és a női hallgatók csak akkor hagyhatják el a területét, ha azzal gondviselőik egyetértenek, akiket ezután üzenetben értesítenek, amikor az illető hölgy elindult.

“Különböző megfogalmazásokat használnak, de a gyámrendszer nagyon is létező dolog. Csak épp nem olyan szélsőséges, mint Szaúd-Arábiában” – mondta el a téma kapcsán Hiba Zayadin, a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet egyik munkatársa. Hozzátette, hogy – különösen az Egyesült Arab Emírségekben – nem létezik törvény a nők elleni családi erőszak ellen. A házasságon belüli (bármilyen) erőszak nem bűncselekmény, a férj beleegyezése nélkül dolgozó nők pedig “engedetlenek”.

Ahhoz, hogy ezeket a korlátozásokat megkerüljék, sok arab nő a megtévesztéshez folyamodik: az interneten álneveket használnak, arcukat fátyol mögé bújtatják, hogy elrejtsék a nyilvánosság elől, eldugják mobiltelefonjaikat a családjuk elől, valamint bonyolult szökési terveken dolgoznak. Ha elkapják őket, a büntetés mértéke attól függ, hogy melyik szabályt sértették meg. Ha például egy nőt rajtakapnak egy idegen férfival, akkor a létező legsúlyosabb büntetések valamelyikét róják ki rá: ez lehet korbácsolás, börtönbüntetés, vagy akár becsületgyilkosság is.

A rossznak is vannak fokozatai

Az arab világ kiváltságos női – a királyi család, illetve a politikai kapcsolatokkal rendelkező családok tagjai – sokszor még rosszabb helyzetben vannak. “Számukra ez elviselhetetlen” – jelentette ki Hala al-Dosari prominens szaúdi aktivista. A kiváltságos nőket nem fosztják meg például a médiától, amelyek a nyugati nők életét ábrázolják, sőt mi több, gyakran közvetlen kapcsolatban is állnak ezekkel a nőkkel. Eleve a palotában dolgozók között is sok a külföldi, és a palotán kívül is sok a velük való interakció – például a magániskolákban, vagy mikor a külföldön lévő családi birtokra utaznak.

Mindez azonban csak gyakori emlékeztetőül szolgál számukra egy olyan élet kapcsán, amit soha nem kaphatnak meg.  Számos ilyen nő esetében a gazdagság sovány vigasz a szabad akaratért cserébe.

Sok kiváltságos arab család szeretne liberálisnak és világinak tűnni a külvilág szemében, azonban ez csak képmutatás. Latifa hercegnő például elvileg a Perzsa-öböl egyik legnyitottabb arab uralkodójának lánya – ez abból látható, hogy a család nőtagjai gyakran láthatóak fejet takaró fátyol nélkül. Mohammed sejk emellett még a családon belüli erőszak ellen is felszólalt, és a kiskorúak nagyobb védelmét szorgalmazta az országban.

Azonban az, ahogy a lányával bánt, erősen cáfolja ezt a nemzetközi képet. Ez azért van, mert a sejk otthoni viselkedése alattvalóitól is függ, akik szeretik látni, ha az uralkodó tiszteli a hagyományos értékeket – és ez elsősorban a nők jogaira, a családra és az országra vonatkozik. Bármely nőt, aki fenyegeti a család patriarchális képét vagy patriarchális közrendet, bezárják (akár otthon, akár az állam által). A Latifa hercegnő esetében alkalmazott házi őrizet tehát nem szokatlan.

Nem meglepő, de Latifának nem a tavalyi volt az első szökési kísérlete: már 2002-ben, mindössze 16 évesen is próbálkozott hasonlóval, amikor Ománba akart átjutni, amiért később bebörtönözték, megkínozták és ami után nem kapott orvosi ellátást.

Az egész régióban jellemző

A probléma nem csak Dubajban lelhető fel. Yahya Assiri szaúdi emberi jogi aktivista, a londoni székhelyű ALQST szervezet vezetője elmondta, hogy 2013-ban Abdullah szaúdi király négy lányával is kapcsolatban állt, akik meg akartak szökni a zsarnokság elől. Mind a négy házi őrizetben volt. Miután Abdullah halála után féltestvére, Szalman átvette az ország vezetését, Assiri elvesztette a kapcsolatot két lánnyal és anyjukkal, aki megpróbált segíteni nekik, hogy elmenekülhessenek. “Az utolsó üzenetem az anyának az volt, hogy megkérdeztem: képes-e megoldani az ügyet, vagy esetleg megfenyegették. Csak azt akartuk tudni, hogy a munkánk segített-e neki bármilyen módon. Soha nem kaptunk választ” – fejtette ki Assiri.

A lányok eltűnése ellenére Assiri továbbra is kap hívásokat a szaúd királyi család többi hercegnőjétől, akik segítséget kérnek, hogy elhagyhassák az országot. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a férfi gondviselők általában elkobozzák az útlevelüket. “Nem sokat tudunk tenni, ha nincs náluk az útlevelük” – magyarázta az aktivista.

Egy sikersztori

Bár Latifa hercegnő menekülése sikertelen volt, ez nem gátolta meg a többi elnyomott nőt a régióban, hogy hátrahagyják vagyonukat és királyi kiváltságaikat a nyugati szabadság reményében. A múlt hónapban például Rahaf Mohammed, al-Sulaimi szaúdi város kormányzójának 18 éves lánya menedékjogot kapott Kanadában, miután Thaiföldön elfogták, de nem toloncolták ki az országból, és sorsát az ENSZ menekültügyi főbiztosságára bízták. “Mohammed szerencsés volt, de sajnos minden sikeres menekülési történetre sok másik jut, akik elbuknak és ismeretlenek maradnak” – mondta Hiba Zayadin.

Latifa hercegnőhöz hasonlóan Rahaf is azért menekült el, mert a szabad mozgástól az oktatáson át az egészségügyig az élete minden területét korlátozták, továbbá nem engedélyezték neki, hogy jelentse a családon belüli erőszakot. A lányt korábban családja hat hónapra bezárta a szobájába, mert az apai tiltás ellenére levágta a haját – és nem fog férjet találni rövid hajjal, ezért senki nem láthatta, amíg vissza nem nő.

“Pénzem volt, de szabadságom nem. És nem a pénz kellett, hanem csak a szabadság és a nyugalom” – nyilatkozta már Kanadából. Családja azóta kitagadta Rahafot,  hogy megszabaduljanak attól a szégyentől, amelyet a lány okozott.

A megoldás…?

Latifa és Rahaf esetei rossz reklám lehetnek külföldön, azonban segítenek az Öböl-menti államok hatóságainak hazai támogatást szerezni. Rahaf történetének azonnal politikai jelleget adtak hazájában. Az eset széleskörű médiavisszhangot váltott ki a királyságban és segítette a külföldi kormányok elbeszéléseit a szaúdi nők helyzetének kapcsán. A média azt is kiemelte, hogy Rahaf Mohammed el akarja hagyni a vallását is, ami a muszlimok számára nagy bűn, és amelyet általában halállal büntetnek.

Világos, hogy a fent leírt történetek  megrázták a régió családjait, és néhányan óvintézkedéseket tettek, hogy elkerüljék leányaik elvesztését. Rahafot például Kanadában felkeresték otthon maradt barátnői és más nők is, akik elmondták neki, hogy családjaik elvették útleveleiket, és azt mondták nekik, hogy soha többet nem utazhatnak sehová. A nők azt mondják, hogy félnek, Rahaf szerint teljes joggal.

“Ahhoz, hogy segítsenek ezeknek a nőknek, ki kell őket vinni a régióból. A rendszer nem támogatja őket. A segítségküldés nem fog működni” – fogalmazott.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Foreign Policy

Felkapott hírek

Friss hírek

Az oroszok is örülnek a Mueller-jelentésnek

Nem tartalmazott semmi újat Robert Mueller amerikai különleges ügyész jelentésének nyilvánosságra hozott kivonata és az sem támasztotta alá a 2016-os amerikai elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozással kapcsolatos vádakat - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak hétfőn Moszkvában.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás