Ahogy olvad a jég, Grönland fontos homokexportőrré válhat

Grönlandon érdekes és ritka pozitív következménye lehet a globális felmelegedésnek, amely megolvasztja a sziget hatalmas jégtakaróját és nagy mennyiségű üledéket mos a tengerbe.

Az építőiparban széles körben használt homok- és kavicsbányászat jelentősen fellendítheti az 56 ezer főt számláló Grönland gazdaságát, amely bár autonóm státuszt élvez, mégis a Dán Királyság része, és kénytelen nagymértékben a koppenhágai támogatásokra támaszkodni.

A homokbányászattal „Grönland hasznot húzhat az éghajlatváltozás kihívásaiból” – írta dán és amerikai tudósok egy csoportja a Nature Sustainability folyóiratban hétfőn. Az „A homok kiaknázásának ígéretei és veszélyei Grönlandon” című tanulmány szerint az északi-sarkvidéki szigetnek fel kell mérnie a part menti bányászattal járó kockázatokat – különösen ami a halászatot illeti –, és ha ez megvan, érdemes elgondolkoznia a homokexportáláson.

A növekvő globális hőmérséklet megolvasztja a grönlandi jégtakarót, ami – ha az egész elolvad – hét méterrel emeli meg a tengerszintet, és egyre több homokot és kavicsot szállít majd a part menti fjordokba. „Úgy is gondolhatunk az olvadó jégre, mint egy csapra, amelyből üledék folyik a partokra” – fogalmazott Mette Bendixen, a Colorado Egyetem Sarkköri és Alpesi Kutatóintézetének (INSTAAR) egyik kutatója.

„A sarkvidéki népek általában azok közé tartoznak, akik igazán megérzik az éghajlatváltozást – a partok eróziója, valamint a hosszú ideje fagyott talajrétegek (permafroszt) felengedése látványos átalakulás” – mondta Bendixen. „Ez egy egyedülálló helyzet az olvadó jéglemez miatt” – tette hozzá.

David Boertmann, az Aarhusi Egyetem munkatársának elmondása szerint Grönland hazai építőiparát már most is segíti a helyi homokbányászat. Mint azonban kifejtette, ennek vannak hátrányai is, amelyek egyébként a sziget többi bányászati projektjét is érintik az uránbányászattól a ritkaföldfém-ásványok kitermeléséig. Ezek közé tartozik a távolság az európai és észak-amerikai piacoktól.

Bendixen viszont azzal érvelt, hogy a homokot gyakran szokták nagy távolságokra szállítani, mint például Vancouverből Los Angelesbe vagy Ausztráliából Dubaiba. „Bár jelenleg olcsó erőforrás, egyre drágább és drágább lesz” – magyarázta.

A tanulmány mindemellett megállapította, hogy a homok és a kavics felhasználható a jövőben a tengerszint megemelkedése miatt veszélyben lévő partok megerősítésére is.

Forrás: Reuters