Tunéziában egy szakszervezet uralkodik

Tunézia politikusai és politikai aktivistái kénytelenek tojáshéjon járni az ország legnagyobb szakszervezete, a Tunéziai Általános Munkaszövetség (UGTT) körül. A szakszervezetnek ugyanis nemcsak ahhoz van meg a hatalma, hogy megbénítsa az ország életét – mint ahogy azt egyébként például január közepén tette, amikor több, mint 700 ezer munkavállaló sztrájkolt, miután a kormány az általa felvett IMF hitel feltételei és ajánlásai miatt befagyasztotta a közszolgálati dolgozók bérét és megszorító intézkedésekbe kezdett –, hanem ráadásul hatalmas tiszteletnek örvend az egyszerű tunéziai állampolgárok körében, mint az „Arab Tavasz” által elnyert szabadságok védelmezője. Az UGTT – három másik civil társadalmi szervezettel karöltve – a 2011-es forradalom utáni nemzeti párbeszédben játszott szerepéért még Nobel-békedíjat is kapott.

Tunézia 1956-os függetlenné válása, majd a kormányzati hatalom felett gyakorolt ellenőrzése miatt az UGTT természetesen rendkívül büszke a szerepére. „Az UGTT különbözik a világ minden más egyesülésétől. Mi nem csak kenyérért és ruháért küzdünk, hanem a nemzeti méltóságért is” – fogalmazott Mohamed Ali Boughdiri, a szervezet főtitkára.

Ez megmagyarázza, hogy a Bloomberg riportere miért csak kevés – gyakran ellentmondásokkal kísért – kritikát hallott egy hetes tunéziai látogatása alatt, mikor a politikai spektrumban tevékenykedő embereket a szakszervezetről kérdezte.

„Törvényesek a követeléseik, de az államnak nincs erőforrása ezek biztosítására” – mondta egy neve elhallgatását kérő elnöki tanácsadó. „Jogosak a követelések, lévén az élet egyre nehezebbé válik” – fogalmazott Lina Ben Mhenni blogger és aktivista. „Csak azt kérik, hogy az állam kompenzálja az inflációt… Felelős emberekről van szó” – magyarázta Ridha Belhaj, a Nidaa Tounes párt általános koordinátora.

Jogos? Felelős? Törvényes? A közszolgálati bérszámla 2010 óta megduplázódott, és a költségvetés több mint 40 százalékát teszi ki – ez talán a legnagyobb arány a világon. Boughdiri azonban azt állítja, hogy az infláció felemésztette a fizetésemelésekből származó nyereséget. A szakszervezet szerint ráadásul a kormány könnyedén ki tudná gazdálkodni a becsült 700 millió dolláros bérköltség-növekedés összegét, ha lesújtana a nagy, földalatti – és mindeddig nem adóztatott – gazdaságra. A közgazdászok ezzel szemben szkeptikusak, nem hiszik, hogy még ha ez lehetséges is volna, elég lenne.

Igaz, hogy az infláció nagymértékben csökkentette a valódi vásárlóerőt, de az UGTT követelései nagyban megnehezítik a kormány arra vonatkozó kísérleteit, hogy irányítása alá vonja az árakat. A szakszervezet ugyanis útját állja a gazdaság privatizálásnak, amelyben jelenleg a cementtől a dohányig mindent az állam állít elő és értékesít.

A következő országos sztrájkokat február 20-án és 21-én tartják. Mivel az UGTT 670 ezer köztisztviselőt képvisel – ez rengeteg ember egy 11,5 milliós ország szempontjából –, a munkabeszüntetés valószínűleg ismét sikeresen leállítja az ország életét. Emellett ez az embertömeg egyben fontos szavazóbázist is jelent, akiknek szava kulcsfontosságú lesz az októberben esedékes parlamenti választásokon.

Valódi hatalmuk van Tunéziában, és meg is kapják azt, amit akarnak”

– mondta Hachemi Alaya tunéziai közgazdász.

Ami miatt a politikusok most igazán aggódnak, az az, hogy mi lesz az UGTT következő lépése. A legtöbben azt várják, hogy a szakszervezet – a lengyel Szolidaritás példáját követve – pártot alapít, és indul az őszi választásokon. A második lehetőség, hogy mellszélességgel beáll egy már létező párt mögé – mint ahogy azt a szintén nagy befolyással bíró COSATU (a dél-afrikai szakszervezetek szövetsége) tette Dél-Afrikában az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) párttal. A harmadik opció, hogy a szakszervezeti tagokból és a velük szimpatizáló politikusokból álló, névlegesen független jelöltek listáját támogatja.

Boughdiri elmondása szerint az UGTT még nem döntött arról, hogy mit fog tenni, de semmiképp nem fog semleges maradni, mint ahogy azt 2014-ben tette.

Egyes politikusok már annyira belefáradtak a szakszervezet erőfitogtatásába, hogy egyenesen örülnének, ha az pártot alapítana, és politikai felelősség nehezedne a vállára. „A legjobb forgatókönyv az lenne, ha politikai pártba tömörülnének. Gyere a politika földjére és ott védd meg az általad képviselt ideológiát. Ha pedig a tunéziaiaknak tetszik, amit látnak, akkor alakíts kormányt és irányíts te” – fogalmazott Yassine Brahim, az Afek Tounes párt vezetője.

Mások már az UGTT-vel való koalícióra készülnek. A Nidaa Tounes, amely bár többséget szerzett a 2014-es választásokon, nagykoalícióban kezdett kormányozni az ellenzékkel, aminek az lett a vége, hogy 2017 végén a kormány nagy részét lecserélték, így a párt elvesztette irányítását felette. „Szükség van egy UGTT-Nidaa Tounes szövetségre” – mondta Ridha Belhaj. Emellett Bedzsi Kaid esz-Szebszi tunéziai elnöknek is szüksége lehet a szakszervezet támogatására, ha azt akarja, hogy decemberben újra megválasszák.

Mindenesetre akár egyedül áll, akár egy másik felet támogatva, a szervezetnek szélesebb platformra lesz szüksége, mint a köztisztviselők béremelése. Boughdiri szerint az UGTT gazdasági menetrendje csakúgy magában foglalja majd a vállalatpárti politikákat, mint az állami vállalkozások védelmét a „stratégiai ágazatokban”. Ezek közé tartozik a villamos energia (termelés és forgalmazás), a gáz, a vízellátás, a szállítás, a cement, az olajfa-ültetvények, a foszfát bányászat, az oktatás és az egészségügy. „A magánszektor csak a profitot hajtja. Az állami tulajdonú vállalatok védik a nemzeti érdekeket” – fogalmazott.

Ez persze az általános politikai pártok mindegyikét kényelmetlenül érintheti, lévén ők az átfogóbb privatizációt részesítik előnyben. Azonban például a Nidaa Tounes-nak, amely jelentősen meggyengült az elmúlt négy év során, nincs más választása, mint kompromisszumot kötni.

  • Korábban írtuk:

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Békülőben Dél-Korea és Japán

Dél-Korea pénteken, hat órával a hírszerzési információk kölcsönös cseréjéről szóló, Japánnal kötött egyezmény (GSOMIA) hatályának lejárta előtt úgy döntött, hogy mégsem hátrál ki a megállapodásból, mert a japán fél érdeklődést mutatott a vitát rendezni hivatott párbeszéd folytatása iránt.

Read More »

Teljes politikai bénultság Libanonban

Michel Aun libanoni államfő csütörtökön ismételten "párbeszédet" sürgetett az utcai tiltakozókkal anélkül, hogy bármiféle konkrét javaslatot tett volna ennek mikéntjére. A korábbi miniszterelnök-jelölt Hariri ismételt visszatérésében bízik, pedig ő októberben már másodszor mondott le.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás