Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
2015 augusztusában egy villamosmérnök hallgató Chicagóban email-t küldött egy kínai nemzetiségű társának „évközi tesztkérdések” címszóval – több, mint két évvel később az e-mail felbukkant egy kétes kínai hírszerző ügynökkel kapcsolatban, akiről azt feltételezték az ohiói hatóságok, hogy bizalmas műszaki információkat próbál megszerezni.
Kinyomozták, hogy az email küldője Ji Chaoqun kínai diák volt, aki éppen az Amerikai Tartalékos Hadsereghez akart csatlakozni. Később kiderült, a levelezésnek semmi köze nem volt a vizsgákhoz. A kínai hírszerzés utasítására Ji állítólag háttér információkat szolgáltatott nyolc olyan amerikai székhelyű személyről, akiket Peking megkörnyékezhetett azzal a szándékkal, hogy az állam kémei legyenek a jövőben. A nyolc, eredetileg tajvani vagy kínai származású honosított amerikai állampolgár egyaránt a tudományok és technológia területén dolgoztak.
Ji-t 2018 szeptemberében letartóztatták azzal az indokkal, hogy „illegális ügynökként” járt el Kína Nemzetbiztonsági Minisztériuma egy magas rangú hírszerzőjének utasítására. Ji január 24-én a chicagói Szövetségi Bíróság előtt nem ismerte el bűnösségét. A tárgyalás február 26-án folytatódik, addig is őrizetben marad. Bár Ji-t egyenlőre nem ítélték el, a körülmények mindenesetre mutatják, milyen módon használja Kína egyre inkább a különböző hátterű embereket – nyilatkozták a CNN-nek az Egyesült Államok jelenlegi és egykori hírszerzői.
Több ezer kínai egyetemistával együtt ő is F1-es tanuló vízummal érkezett az országba. 2016-ban diplomát szerzett és csatlakozott az Amerikai Tartalékos Hadseregbe egy olyan program keretében, mely lehetővé teszi ezt minden olyan külföldi állampolgár számára, akik „a nemzeti érdekek szempontjából kivételes képességgel rendelkeznek”. Ji később Xu Yanjun hírszerzési ügynökkel lépett kapcsolatba, akit 2018 októberben tartóztattak le Belgiumban azzal a váddal, hogy kereskedelmi titkokat lopott el amerikai űrhajós társaságoktól. Ezzel ő az első kínai hírszerző, akit büntetőeljárás miatt kiadtak az Egyesült Államoknak. Nem ismerte el bűnösségét.
A video és hangfelvételek szerint Ji tisztában volt azzal, hogy a kormány egy „bizalmas egységének” segít, amit mind a tanuló vízum igénylésekor, mind a hadseregbe való besorozáskor tagadott.
Peking külföldön élő kínai tudósokra, üzletemberekre és tanulókra számít, hogy bármilyen információhoz jusson. Ji csak egyike az évi 350,000 Kínából érkező, Egyesült Államokban tanuló diáknak. A nagyszámú kínai diák nagy kihívást jelent a hírszerző ügynökségek és bűnüldözés számára, hiszen a mindenki számára nyitott amerikai oktatási kultúra fenntartása mellett a nemzetvédelmi kockázatokat is figyelembe kell venni.
A CIA igazgatója, Gina Haspel már tavaly figyelmeztetett, hogy Kína igyekszik „csökkenteni az amerikai befolyást, hogy saját céljait elérje.”
Az amerikai bűnüldözési és hírszerzési hivatalnokok már több, mint egy évtizede figyelmeztetnek, hogy az amerikai egyetemek a külföldi kémkedési akciók célpontjaivá váltak és diákokon, tanárokon keresztül próbálnak hozzáférni a legújabb technológiákhoz. A kínai származású diákok képviselik a legnagyobb arányt a nemzetközi diákok között és arányuk évről évre folyamatosan növekszik – hívta fel rá a figyelmet az amerikai hírszerzés.
Az amerikai tisztviselők hangsúlyozzák, hogy míg a legtöbb kínai diák tanulási céllal érkezik, a külföldi ügynökök egyre hevesebben próbálják kihasználni az amerikai oktatási intézmények törékenységét. Ahelyett, hogy képzett ügynököket szivárogtatnának be az egyetemekre, a tanulókat használják „beférkőző ügynöknek”.
A kínai kormány határozottan visszautasította a vádakat, az állami média pedig számos esetet felsorolt, ahol kínai-amerikai kutatókat hamisan vádoltak meg kémkedéssel.
„Nem csak egyszerűen kémkedni jönnek ide. Tanulni jönnek és többségük teljesen legitim. De az is biztos, hogy attól függően, hol tartózkodnak és mit csinálnak, valamilyen szerepet játszanak a kormányukban.” – mondta a CIA egykori tisztviselője.
Ji-t először a kínai hírszerzés egy ügynöke hamis igazolvány felmutatásával, magát a Nanjingi Űrhajózási és Repüléstani Egyetemének professzorának kiadva környékezte meg. „A kínaiak hírhedtek arról, hogy nacionalizmusra és lojalitásra hivatkozva veszik rá állampolgáraikat kémkedésre. A kínai kormánynak nagy hatalma van az állampolgárok fölött”.
Az amerikai kémelhárítás számára a helyzet nagy kihívást jelent, hiszen a nemzetközi csereprogramok nagy szerepet játszanak a kínaiakkal való kapcsolatok fejlesztésében. A kínai tanulók hozzájárulnak a közös kutatási projektekhez.
A Trump kormányzat azt mondta, a kínai árukra kivetett vámok is részben arra adott válasz, hogy szerintük Peking titokban rá akarja tenni a kezét az amerikai technológiára. Az amerikai vállalatoknak résen kell lenniük- figyelmeztet az amerikai hírszerzés. 2017 augusztusa óta az Igazságügyi Osztály számos eljárást indított magánszemélyek és vállalatok ellen gazdasági kémkedés és szellemi tulajdon ellopásának vádja miatt, főként az űr és high-tech szektorban.
Forrás: CNN
