Románia veszi át az Európai Unió soros elnökségét

Január elsejétől hat hónapig Románia tölti be az Európai Unió soros elnökségét. A kelet-európai ország Ausztriától veszi át, majd júliusban Finnországnak adja tovább a tisztséget. Az EU-hoz több mint tíz évvel ezelőtt, 2007-ben csatlakozott Románia most először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló posztot.

Bukarest már véglegesítette a „Kohézió mint közös európai érték” mottójú programját, amelyben a tagállamok közötti összetartást, valamint a megosztottság csökkentését és a megkülönböztetés felszámolását tűzte ki célul.

A konvergencia mellett a versenyképesség megerősítésére, a munkahelyteremtésre, az innovációra, a digitalizációra és a fenntarthatóságra kívánnak összpontosítani, emellett a biztonság, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcra, a kibervédelem fokozására, illetve a határok védelmére.

A román kormány fontosnak tartja Európa globális szerepének és védelmi képességeinek megerősítését, a nyugat-balkáni EU-bővítés elősegítését, valamint a multilateralizmus támogatását. Fókuszba kívánják helyezni továbbá a közös értékek, például a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok védelmét, a szolidaritás, az esélyegyenlőség megerősítését, a fellépést a rasszizmus, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és a populizmus ellen.

Bukarest, 2018. december 21.
Sebastian Kurzot, az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria kancellárját (b) fogadja Klaus Iohannis román elnök a bukaresti államfői rezidencián, a Cotroceni-palotában 2018. december 21-én. Január 1-jétől Románia veszi át Ausztriától fél évre a tisztséget.
MTI/EPA/Bogdan Cristel

Az elnökség nyitóeseményére a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság tagjai január 10-én Bukarestbe látogatnak, ahol a román prioritásokról egyeztetnek.

Klaus Iohannis jobboldali román elnök novemberben úgy vélekedett, hogy a baloldali kormány nincs felkészülve az uniós elnökségre, később azonban visszavonta ezen kijelentését.

Májusban rendezik az európai parlamenti választásokat, ezért szakértők szerint a most kezdődő félév különösen jelentősnek számít.

A rotációs elnökség az EU új alapszerződése, a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés óta valamelyest vesztett korábbi jelentőségéből, főként amiatt, hogy az Európai Tanácsnak már saját elnöke van, a külügyi tanács üléseit pedig már nem az elnöklő állam külügyminisztere, hanem az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő vezeti. A többi szakminiszteri ülésen azonban továbbra is az érintett ország feladata a napirend kialakítása, az álláspontok közelítése és a kompromisszumok elérése.

Forrás: MTI

Friss hírek

alterezo.hu

Kritika és önmegvalósítás (x)

Valaha érezted úgy, hogy mások túl gyakran szólnak bele az életedbe? Az emberek gyakran szeretnek tanácsot adni másoknak, és sokszor úgy érzik, hogy nálad jobban tudják, mi a helyes. Ilyen helyzetekben fontos megtalálni a saját utadat anélkül, hogy hagynád, hogy mások negatívan befolyásoljanak.

Read More »