Kína már komolyan veszi a szellemi tulajdonjog védelmét

A szellemi tulajdonjogok védelme Kínában még az elmúlt évtizedben is tabutéma volt, azonban a hamisítási és kalózkodási ügyek elburjánzását a helyi és a központi kormányzat sem tudta már féken tartani, azok egyre nagyobb számban kerültek be a köztudatba és kaptak így nem kívánt reflektorfényt. Napjainkban a szellemi tulajdonjogok megsértését az ázsiai országban egyre komolyabban veszik, már a döntéshozók között is konszenzus uralkodik abban a tekintetben, hogy az ezzel szembeni sikeres fellépés Kína átfogó gazdaságpolitikai célkitűzéseinek egyik sarokköve.  

A kínai kormány még 2008-ban fogadta el a Nemzeti Szellemi Tulajdonra vonatkozó stratégia vázlatát, aminek a fontosságát és sürgősségét az ebben az évben Pekingben megrendezett Olimpiai Játékok adták. E dokumentum már előre jelezte, hogy a szellemi tulajdonjogok védelme nemzetstratégiai prioritássá válik. A hamisítók és kalózkodók ettől kezdve szigorúbb kormányzati büntetőintézkedésekkel néztek szembe, eleget téve ezáltal a kínai gazdasági érdekek megóvásának- az ország gazdaságpolitikájában ugyanis a főszerepet a fejlesztési és kreativitási ágazatra osztották.

Három nagyon fontos oka van annak, hogy miért kell előtérbe helyezni Kínában a szellemi tulajdonjogok védelmét:

1) ezzel elősegítik az ország azon törekvését, hogy a ‘világ gyárának’ szerepéből a ‘tudás és a szellemi termékek elsőszámú gyárának’ köntösébe bújhasson;

2) a szellemi tulajdonjogot szigorúbban és következetesebben védő rendszer működtetésével az ország továbbra is jelentős mennyiségű közvetlen külföldi befektetést vonzhat magához

3) segítségével Kína helyreállíthatja a kereskedelmi partnereiben vele szemben megingott bizalmat.

A szórakoztatóiparban már látszik a változás 

A Tsinghua Egyetem által a szellemi tulajdonról készített 2016-os jelentése szerint a 100 legsikeresebb szellemi tulajdonjoggal bíró médiatermékből 61 volt internetes novella. A szellemi tulajdonjogot védő új szabályzat lehetővé teszi, hogy az új fejlesztéseket kihasználva az internetes novellák szerzői és a videómegosztó portálokon elérhető tartalmak tulajdonosai hatalmas nyereségre tehessenek szert.

Beszédes példa a „Virág utazása” (Journey of Flower) című nagyon népszerű internetes novella esete, aminek jogait a kínai Ci Wen Media vásárolta fel. Ez a cég később továbbadta a terjesztési jogokat a Wunan csatornának, a streaming jogokat pedig az iQiyi-nek, ezáltal 24.5 millió dolláros haszonra tudott szert tenni, a kapcsolódó játékokból befolyt jövedelem pedig további 43.8 millió dollárt hozott a Ci Wen Media konyhájára.

A lassuló gazdasági növekedés hatására a kínaiak egyre inkább a még megfizethető szórakoztatóipari termékeket (mozi, tévésorozatok, internetes játékok) részesítik előnyben. A szellemi tulajdonjogot védő előírások betartásának legkifizetődőbb módja jelenleg a sikerlistás filmek, vagy tévéprogramok szellemi tulajdonjogainak megszerzése és megtartása. A következő lépés pedig a saját gyártású tévéprogramok és filmek gyártása, a Hengdian World Studios például már nevet szerzett magának kasszasikereivel, a Wanda Studios pedig jó úton halad afelé, hogy a filmgyártás globális csomópontjává váljon.

Kína nagyon elkötelezett saját globális védjegyeinek előállítása iránt, ehhez pedig nélkülözhetetlen a hatékony és eredményes szellemi tulajdonjog védelem. A szellemi tulajdonjog védelme immár annyira az előtérbe került az országban, hogy azt a hosszútávú gazdasági reformstratégia szerves részévé tették.

Az elmúlt 40 év nyaktörő sebességű növekedési ütemének eredménye a magas minőséget és technológiai érzékenységet elváró politikai irányvonal. A 13. ötéves terv nemzeti technológiai innovációs prioritása is jól illusztrálja, hogy mennyire fontos Kínában a high-tech fejlesztés. Ezen kívül megvalósításra vár az államtanács által elkészített Made in China 2025 stratégia, amely a kínai gazdaság drasztikus átalakításának technológiai tervezete. Az ország folyamatosan teszi át gazdasági súlypontját a gyártásról az innováció és technológia ágazataira – ezeket szánják ugyanis a gazdaság motorjainak az elkövetkező egy évtizedben.

Az amerikai – kínai kereskedelmi háború egyik legfontosabb üzenete az, hogy a szellemi tulajdonsértések mellett nem lehet csukott szemmel elmenni. Kína továbbra is szerepel az Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselői által készített jelentésben foglalt megfigyelendők listáján. Ma még Washington a leghangosabb szószólója ennek a területnek, talán azért, mert ez az ország még mindig a leginnovatívabb a világon, és ennek következményeként őt érinti a leginkább a szellemi tulajdonjog sérelme és védelme.

Az Egyesült Államoknak azonban tudomásul kell vennie, hogy a kínai kormány hozzáállása a szellemi tulajdonjogokhoz drasztikusan megváltozott, Peking ma már nagyon is komolyan veszi az ilyen jogsértéseket. Ráébredt ugyanis arra, hogy ha nem veszi fel a kesztyűt a szellemi tulajdonjogok megsértéseivel szemben, az a teljes kínai gazdaságra súlyos hatással lehet.

Forrás: East Asia Forum ; szemlézte: Pallos Judit