Politikai megoldást sürgetnek Szíria kapcsán

A pénteki isztambuli török-orosz-német-francia értekezlet résztvevőinek közös meggyőződése, hogy nem katonai, hanem politikai megoldásra van szükség az északnyugat-szíriai Idlíbben – nyilatkozta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő a tanácskozás után újságíróknak.

A Dolmabahce palotában tartott megbeszélésen német részről Angela Merkel német kancellár nemzetbiztonsági tanácsadója, Jan Hecker, francia részről Emmanuel Macron francia elnök diplomáciai főtanácsadója, Philippe Etienne, orosz részről pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök főtanácsadója, Jurij Usakov, valamint több szakértő is részt vett. A négy órán át tartó értekezletnek az volt a célja, hogy előkészítsen egy Szíriáról szóló négyoldalú csúcstalálkozót.

Kalin nyilatkozatában közölte: általános az egyetértés abban, hogy a térség érzékenysége miatt egy Idlíb elleni támadásnak nagyon súlyos következményei lennének. Egy esetleges offenzíva humanitárius válsághoz, továbbá újabb migrációs hullámhoz vezette, illetve „felhevítené” a már megkezdett politikai rendezés folyamatát – jelezte.

Kalin emlékeztetett: Törökország, Oroszország és Irán korábban az asztanai folyamat keretében feszültségmentesítési övezetnek jelölte ki Idlíbet, ahol a török haderő a megállapodás értelmében 12 megfigyelőpontot állított fel. Az elnöki szóvivő hangsúlyozta: Ankara számára az ott állomásozó katonák biztonsága szempontjából is fontos, hogy a helyzet kontroll alatt maradjon.

Kalin arra is rámutatott, hogy egy újabb migrációs hullám nemcsak Törökországnak jelentene terhet, hanem Európára is átterjedne.

A tervezett négyoldalú csúcstalálkozó lehetséges dátumát Kalin nem ismertette, de közölte, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn az oroszországi Szocsiban személyesen Putyinnal értekezik Idlíbről.

Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányzatának várható idlíbi katonai offenzívája ellen tiltakoznak az emberek tartomány-szerte 2018. szeptember 14-én. (EPA/STR)

Idlíb a lázadók utolsó bástyája Szíriában, a szíriai kormányerők pedig a szövetséges Oroszországgal és Iránnal karöltve a tartomány visszafoglalását célzó offenzívára készülnek. Az Anadolu török állami hírügynökség információi alapján a térségben ugyanakkor a felkelők mellett közel 4 millió civil is tartózkodik. Közülük 2,4 millión helyi lakosok, 1,3 millióan pedig a hét és fél éve tartó polgárháború alatt menekültek Idlíbbe.

Törökország attól tart, hogy a beavatkozás hatására újabb migrációs hullám indul el a török Hatay tartomány felé, amely mintegy 130 kilométer hosszan határos a szíriai Idlíb tartománnyal. Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szeptember elején azt mondta, hogy mintegy 2 millió ember hagyhatja el Idlíbet Törökország irányába.

Ankara Moszkvával és Teheránnal ellentétben nem a damaszkuszi vezetést, hanem a mérsékelt lázadókat támogatja a konfliktusban. A három ország vezetőjének múlt pénteki teheráni találkozóján a tárgyalófeleknek nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk a szíriai kormányerők várható idlíbi offenzívája ügyében. Erdogan tűzszünetet sürgetett, Putyin azonban elutasította a felvetést, és azt hangsúlyozta, hogy elkerülhetetlen a „terroristák” elleni harc.

Erdogan a múlt pénteki teheráni találkozón jelezte, hogy országa nem tud több menekültet befogadni. Törökországban a hivatalos adatok értelmében összesen 4 millió menekült tartózkodik, közülük 3,6 millió szíriai, 400 ezer pedig más ország állampolgára.

Maas: Oroszországnak latba kell vetnie befolyását

Oroszországnak latba kell vetnie befolyását a szíriai vezetésnél, hogy ne történjen humanitárius katasztrófa Idlíb tartományban – mondta Heiko Maas német külügyminiszter pénteken Berlinben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után. Hangsúlyozta, hogy a Szíria északnyugati részén fekvő tartományban hárommillió civil tartózkodik, így nagy civil áldozatokkal járna egy nagyobb katonai művelet.

Szergej Lavrov úgy vélte, az idlíbi helyzet hasonlít arra, amikor „felszabadították a terroristák uralma alól” Aleppó keleti részét és Kelet-Gútát. Mint mondta, humanitárius katasztrófa ezekben az esetekben sem történt, bár voltak civil áldozatok, ami azonban elkerülhetetlen. Leszögezte, hogy Oroszország mindig is a nemzetközi humanitárius jognak megfelelően végzi katonai műveleteit, az orosz katonák pedig az ENSZ-tagsággal rendelkező Szíria kormányának kérésére tartózkodnak az országban.

Oroszország továbbra is arra törekszik, hogy a damaszkuszi vezetéssel együtt Szíria egész területét megtisztítsa a terroristáktól, akiknek Idlíb az utolsó bástyája. Ott is kompromisszumok nélkül kell folytatni a küzdelmet ellenük – mondta Szergej Lavrov, felszólítva a szíriai ellenzéket, hogy szakítsa meg a kapcsolatokat a terrorista csoportokkal.

Heiko Maas hangsúlyozta, hogy a menekültek visszatérése és az ország újraépítése csak akkor kerülhet napirendre, ha garantáltan véget ér a szíriai lakosság „állami üldöztetése”. Jelezte, hogy ebben nincs egyetértés Berlin és Moszkva között. Szergej Lavrov a tájékoztatón azt emelte, ki, hogy tovább kell folytatni a menekültek, köztük az Európába menekült szíriaiak visszatérését célzó törekvéseket.

A német diplomácia vezetője Bassár el-Aszad szíriai elnök lehetséges jövőbeni szerepéről kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a politikai rendezés olyan formájára van szükség, amely megfelel a szíriaiak akaratának. Mint mondta, nem tartja elképzelhetőnek, hogy Bassár el-Aszadnak hosszabb távon, a polgárháborúból a béke felé tartó átmenet után lehet szerepe Szíria vezetésében.

Forrás: MTI / Kitekintő