Az amerikai közgondolkodásra is hatással lesz az új főbíró kinevezése

Brett Kavanaugh főbírójelölt kongresszusi meghallgatásának kezdetével az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő legfelsőbb bíróság ismét a politikai csaták kereszttüzébe került. A tét az alkotmánybíróság, és egyes elemzők szerint az amerikai társadalom hosszú távú jövője.

Az elemzők által leggyakrabban idézett példa ezekben a napokban egy 31 esztendővel ezelőtt történt kongresszusi meghallgatás. Robert Bork fellebbviteli bírót az akkori elnök, Ronald Reagan jelölte a legfelsőbb bíróság tagjának. A néhai Ted Kennedy demokrata párti szenátor azzal érvelt a jelölt megszavazása ellen, hogy „nem tartozik a fősodorhoz”, kétséges, hogyan foglalna állást az abortusz ügyében és az afroamerikaiakat ismét hátrányos megkülönböztetések érnék.

Borkot végül nem szavazta meg a szenátus igazságügyi bizottsága: Ted Kennedy és Joe Biden demokrata párti szenátorok elutasító álláspontja mellé állt ugyanis hat republikánus politikus is. „Bork veresége vízválasztó volt az amerikai igazságügy történetében” – írta a napokban a konzervatív City Journal hasábjain Mark Pulliam, az Egyesült Államokban nagy tekintélynek örvendő texasi jogász és író.

Brett Kavanaugh jelölésének és meghallgatásának jelentőségét és tétjét Robert Borkéhoz hasonlítják elemzők és politikusok egyaránt. Donald Trump jelöltjének esetleges kinevezése ugyanis sikerre vinné a néhai Reagan elnök által megindított és az amerikai politikai közbeszédben „konzervatív forradalomnak” nevezett folyamatot.

Miközben a sajtó és az elemzők jó része is inkább Donald Trump durva stílusával van elfoglalva, az elnök gyors ütemben alakítja át az amerikai bíróságok személyi állományát. Elnökségének kevesebb, mint két esztendeje alatt Trump máris óriási mértékben átalakította a szövetségi bíróságokat: a legfelsőbb bíróság tagjának tavaly kinevezte Neil Gorsuch konzervatív bírót, és az alsóbb szintű bíróságokra – elsősorban a fellebbviteli bíróságokra – is gyors ütemben helyezett fiatal és konzervatív bírókat. Másfél év alatt a fellebbviteli bíróságokra például 21 fiatal konzervatív bírót nevezett ki. A legfelsőbb bíróságra jelölt újabb konzervatív bíró, valamint a mintegy tucatnyi, új fellebbviteli bíró kinevezésével Donald Trump évtizedekre beágyazhatja a konzervativizmust a bírói karba, s ezzel évtizedekre meghatározhatja az amerikai közgondolkodást is.

A szövetségi legfelsőbb bíróság 81 éves tagja, Anthony Kennedy az idén júniusban jelentette be a visszavonulását. Ez szokatlan lépés volt, hiszen az alkotmánybírók kinevezése élethosszig tart. Donald Trump az ő helyére jelölte az 53 éves Brett Kavanaugh washingtoni fellebbviteli bírót. Bár Kennedy bírót – aki csak névrokonságban áll a Kennedy-dinasztiával – még Ronald Reagan elnök nevezte ki, visszavonulása mégis elsősorban a demokratákat rázta meg.

A főbíró ugyanis úgynevezett „ingadozó” jogász volt: egyes kérdésekben a demokraták felfogását képviselő főbírák mellé állt, és a négy konzervatív és négy demokrata párti főbíró mellett így az ő szavazata volt a döntő. Többnyire azzal érvelt, hogy az alkotmány a társadalom változásaival együtt alakul és ezt a legfelsőbb bíróság döntéseiben is érzékeltetni kell. Rajta múlt például az azonos neműek házasságának jogi elismerése, vagy a halálbüntetés feltételeinek szigorítása.

Brett Kavanaugh-ról – eddigi munkássága alapján – úgy tartják, hogy nem „ingadozó” bíró lenne, hanem az alkotmány szövegének abszolút betartatója. Ez a demokrata politikusokat aggodalommal tölti el, a szenátus igazságügyi bizottságának demokrata párti törvényhozói közül a legtöbben előre jelezték is, hogy nem szavazzák meg jelöltségét. Chuck Schumer, a demokraták szenátusi frakciójának vezetője nem véletlenül jelentette ki, hogy Anthony Kennedy távozása „legalább egy nemzedék óta a legjelentősebb üresedés a legfelsőbb bíróságon”.

A szövetségi legfelsőbb bíróságnak meghatározó szerepe van az Egyesült Államokban. Az amerikai társadalom életét alapjaiban és hosszú távra meghatározó döntéseket hoz:  legyen szó akár az abortusz ügyéről, a polgári jogokról, vagy a választói körzetek átszabásáról. Legutóbbi döntései is jól érzékeltetik, hogy milyen nagy a tétje Kavanaugh jelöltsége megszavazásának. Nemrégiben a konzervatív főbírák voksainak köszönhetően korlátozták a közszolgálati ágazat szakszervezeteinek tevékenységét, vagy érvényben tartották Donald Trump rendeletét a több országra bevezetett átmeneti beutazási tilalomról.

Brett Kavanaugh felkészültségét egyébként mind a republikánusok, mind a demokraták dicsérik. Megszavazását vagy elutasítását ezért vélhetően nem is a képességei döntik majd el.

Brett Kavanaugh főbírójelölt a kongresszusi meghallgatásán Washingtonban 2018. szeptember 4-én. Kavanough-t Donald Trump amerikai elnök választotta ki a tisztségre. (MTI/AP/Andrew Harnik)

Elemzők emlékeztetnek rá: Donald Trump a 2016-os elnökválasztási kampányban a vele nem egyetértő és őt bíráló, hagyományos republikánus szavazókat a többi között éppen azzal nyerte meg magának, hogy nyilvánosságra hozott egy listát, amely a legfelsőbb bíróság potenciális új, kizárólag konzervatív jelöltjeinek nevét tartalmazta. Neil Gorsuch főbíró tavalyi kinevezésével ezt a választási ígéretét teljesítette is és megteremtette egy bírói politikai örökség alapjait – nyilatkozta az amerikai közszolgálati rádiónak (NPR) a minap Carrie Severino, a Trump jelöltjeit támogató Judicial Crisis Network nevű szervezet főtanácsadója.

Ugyanakkor hozzáteszik: majd az őszi félidős választásokon kiderül, hogy erre az alapra lehet-e építkezni, ez ugyanis attól is függ majd, hogy a republikánusoknak sikerül-e megőrizniük a többséget a szenátusban.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek