Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Az iráni parlament vasárnap menesztette Maszud Karbaszián gazdasági- és pénzügyminiszert, akinek felrótták, hogy nem volt képes megakadályozni a nemzeti deviza jelentős elértéktelenedését.
Az iráni törvények értelmében a parlamentnek jogában áll bármelyik kormánytagot eltávolítani pozíciójából, az államfőnek pedig három hónapon belül kell utódot találnia a megüresedett helyre. Megfigyelők szerint az iráni keményvonalasok és a mérsékeltebbnek tartott Haszan Róháni államfő közötti feszültség újabb áldozata a most menesztett miniszter. Előzőleg a munkaügyi, szövetkezeti és szociális minisztert állították fel a székéből, a múlt hónapban pedig az elnöknek le kellett cserélnie a jegybank vezetőjét.
Az iráni elnöki hivatal által közreadott kép Haszan Róháni iráni elnökről (b) és Amir Hatami védelmi miniszterről a teljes egészében hazai gyártású, többféle fegyverrel felszerelhető vadászrepülőgép, a Kovszar bemutatóján Teheránban 2018. augusztus 21-én. (MTI/EPA/Iráni elnöki hivatal)
Amióta az Egyesült Államok májusban bejelentette, hogy kilép az iráni nukleáris program kordában tartásáról 2015-ben kötött nemzetközi megállapodásból és ismét életbe lépteti a korábbi szankciókat, az iráni deviza, a riál nagyot veszített árfolyamából. A szankciók visszaállítása miatti aggodalmak hatására a vállalatok és a magánszemélyek viharos tempóban kezdtek el vásárolni keményvalutát, hogy megpróbálják kivédeni az amerikai szankciók hatását.
Augusztus elején a nemzeti deviza árfolyama rekordmélységbe, 120 riálra esett a dollárral szemben, míg májusban még 65 ezer riál ért 1 dollárt. A riál gyengülése részben azzal járt, hogy Irán korábban sem túl fényesen működő gazdasága tovább gyengült, megugrott az infláció, drágultak a fogyasztási termékek és nőtt az üzemanyagok ára. A pénzügyi helyzet romlása miatt Irán néhány városában tiltakozásokra került sor.
- Inog a bankrendszer is
Donald Trump amerikai elnök május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a rendeletet, amellyel visszaállította az Irán energetikai, autóipari és pénzügyi ágazatait sújtó büntetőintézkedéseket. A helyzet azonban már korábban romlásnak indult, az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás eleve nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a beruházások elakadtak, félbeszakadtak, így az ország napjainkban annak a hitelválságnak a sajátos verziójától szenved, ami egy évtizede ledöntötte a lábukról a nyugati bankokat.
Nem az atomalku, hanem a közelgő bankválság Irán legnagyobb gondja
Novemberben ráadásul elindul a szankciók második hulláma, ekkor életbe lépnek a kőolaj- és földgázipari ágazatot, valamint a jegybankot sújtó amerikai szankciók, ami további nyomást helyez az iráni vezetésre, annak ellenére is, hogy az EU az atomalku életben tartásával és segélyekkel próbálja támogatni az iráni gazdaságot.
Forrás: MTI/Reuters/AP/TASZSZ/Kitekintő
