Miért van rossz állapotban a német hadsereg?

A jelenlegi geopolitikai helyzet hamis biztonságérzetbe ringatta Németországot, emiatt pedig a Bundeswehr felszereltsége nagyon sok kívánnivalót hagy maga után.

Donald Trump amerikai elnök már régóta szajkózza, hogy „nem igazságos”, hogy Európa legnagyobb gazdasága arányosan jóval kevesebbet költ a védelemre, mint az Egyesült Államok. Németország ugyanis a GDP-jének mindössze 1,2 százalékát fordítja védelmi kiadásokra.

Egy februárban kiadott jelentés szerint az ország Leopard tankjainak kevesebb, mint fele, 50 darab Tiger helikoptere közül 12, valamint 128 Typhoon harci repülőgépéből mindössze 39 alkalmas harci bevetésre. Ezen kívül a tavalyi év végén az ország hat tengeralattjárója közül egyik sem volt a tengeren. Röviden: a német fegyveres erők alig felelnek meg céljuknak. Miért van ez?

A német hadsereg „Leopard 2A6” tankjai részt vesznek a “Strong Europe Tank Challenge 2018” eseményen a németországi Grafenwoehr Oktatási Bázison 2018. június 3-a és 8-a között. (EPA/FILIP SINGER)

A hidegháború idején Nyugat-Németország (NSZK) volt a NATO keleti határállama, a keleti blokk elleni első védelmi vonal. Bár a második világháború traumái után pacifista értékeket vallott, mégis nagymértékben fejlesztette területi védelmét: 1990-re több mint 5 000 haditankkal büszkélkedhetett, valamint mintegy 500 000 embert foglalkoztatott, és a GDP majdnem 3 százalékát fordította védelmi kiadásokra.

Aztán a berlini fal leomlott, és az újraegyesített Németország hirtelen elszigeteltnek érezte magát. A katonai befektetések elapadtak, a Bundeswehr (azaz a német haderő) pedig olyan erővé alakult át, amely csak korlátozott külföldi bevetésekre képes. Angela Merkel kormánya 2011-ben felfüggesztette a sorkatonaságot Németországban, s a német hadsereg létszáma így mára 250 ezer főről mintegy 180 ezer főre csökkent.

Ezután jött a sorsdöntő 2014-es év. Oroszország beavatkozott Ukrajnában, és elcsatolta a Krímet. Németország közben kötelezettséget vállalt, hogy csapatokat küld Irakba és Malira, a walesi NATO-csúcson pedig ígéretet tett arra, hogy 2024-re GDP-jének 2 százalékát a védelemre fordítja. Németország geopolitikai stabilitás-érzése egy csapásra megingott, Ursula von der Leyen védelmi miniszter pedig rájött, hogy a Bundeswehr reménytelenül alulképzett és -felszerelt, ezért elkezdte szorgalmazni a megújítását.

A terv csigalassúsággal halad, amiért legfőképp a védelmi minisztert teszik felelőssé – megjegyzem, igazságtalanul, hiszen von der Leyen számtalan akadályba ütközött a Bundeswehr modernizálására tett kísérlet során.

Az egyik a németek ellenállása a védelmi kiadásokkal szemben: a tavalyi választási kampány során még a mérsékelt baloldali Német Szociáldemokrata Párt (SPD) is azt hangoztatta, hogy a 2 százalékos cél elérése a Donald Trump előtti csúfos kapituláció lenne.

Aztán ott van a fegyveres erők kultúrája. Még mindig a hidegháború utáni korszakhoz szokva – amikor a Bundeswehr bőségesen el volt látva felszereléssel és személyi állománnyal – a tervezők, a beszerzők és a szerződéses jogászok nincsenek felkészülve arra, hogy rohamléptékben bővítsék a német katonai kapacitást.

Végül pedig vannak személyi hiányok is: a Bundeswehrnek nincs képzett csapata, hogy az új fegyverek egy részét használni tudja. Ráadásul a létszám 200 ezer fősre történő növelését – és így az említett fegyverek használatára történő kiképzést – szintén nehéz lesz végrehajtani, mert egy ilyen militarizmusellenes országban a katonai karrier igen népszerűtlen.

Németország védelmi kiadásai, illetve a harci tankok számának változása. Forrás: The Economist / német pénzügyminisztérium / SIPRI / IISS

Persze tévedés lenne teljesen figyelmen kívül hagyni Németország lassú, ám fokozatos fejlődését. A Bundeswehr készenléti szintje már évek óta javul. Néhány évvel ezelőtt az ország jelenlegi, külföldre küldött egység-kapacitása elképzelhetetlen lett volna, azonban a németek új NATO-s kötelezettségei – ilyen például az azonnali reagálású elemben, az ún. Nagyon Magas Készenlétű Összhaderőnemi Erőben (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) való részvétel, valamint a NATO „fokozott jelenléte” Litvániában és a többi balti államban – rákényszerítette az országot a fejlődésre.

Az, hogy egy ilyen hatalmas gazdaság 2030-ig a GDP 2 százalékára tervezi növelni a védelmi kiadásait, kombinálva a Bundeswehr közeli országok hadseregeinek – például Hollandia és Norvégia – folyamatos integrációjával, jelentős hozzájárulást jelentenek a közös biztonsághoz, amely Németországot az európai területi védelem központjává teszi majd. Mindez azonban időt vesz igénybe. A baj csak az, hogy Donald Trump türelmetlen ember.

Forrás: The Economist