Sokba kerülhet Kínának a külföldi szemét kitiltása

Kína az év eleje óta környezetvédelmi okokból korlátozza a hulladék-behozatalt. A lépéssel a kínai kormány sokak elismerését elnyerte, a valódi haszonélvezők azonban a feltörekvő délkelet-ázsiai gazdaságok, akik szeretnék elhappolni és saját ipari parkjaikba integrálni Kína „a világ workshopja” címét.

Az elmúlt négy évtizedben számos tényező segített Kínának átalakulni globális gyárteleppé, beleértve az alacsony bérű munkaerőt, a jó infrastruktúrát és a hosszú távlatokban gondolkodó politikát. Ezek mellett a jól ismert előnyök mellett azonban hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni egy kulcsfontosságú tényezőt: az újrahasznosítást.

Az 1980-as és 90-es években a kínai gyártóknak kevés lehetőségük volt, hogy nyersanyaghoz jussanak. Az állami tulajdonú természeti erőforrás-monopóliumok kizárólag állami tulajdonú gyártóknak szállítottak, nem pedig magánvállalkozásoknak. Egy bánya vagy egy olajkút megnyitása, esetleg egy fakitermelő cég üzemeltetése megfizethetetlenül drága volt egy magánember számára. A vállalkozók ezért az 1980-as évek közepétől megkezdték a gazdag világ hulladékának behozatalát és újrafeldolgozását, és az ezekből készült termékeket azután kedvezményes áron értékesítették.

Nem kellett sok idő, hogy a hulladék-feldolgozás és az újrahasznosítás külön iparrá nője ki magát, amely végül 1,5 millió embert foglalkoztatott, és közvetetten 10 millió egyéb munkahelyet támogatott. 2011-re a nemvasfémekkel foglalkozó újrafeldolgozó vállalkozások évente több, mint 64 milliárd dollár értékű terméket ontottak ki magukból.

Ez nem csupán a kínai gazdaság számára volt jó, hanem a környezet számára is. 2002 és 2011 között Kína újrahasznosított alumínium-ágazata 350 milliárd kilowattóra villamos energiát takarított meg, valamint 522 millió tonna szén-dioxid keletkezését akadályozta meg. Olyan ország számára, amely hosszú évek óta kétségbeesetten próbálja csökkenteni a levegőszennyezést és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, ez hatalmas teljesítmény. Kína persze még így is az egyik legnagyobb szennyező maradt, de az egyéb alternatívákhoz képest – bányák, petrolkémiai finomítók, romboló fakitermelés – az újrahasznosítás továbbra is a leginkább felelős lehetőség.

Változások szele

Az új korlátozások mellett Kína gazdasága is jelentősen változik. 2012-ben első ízben csökkent az ország munkaerő-állománya, köszönhetően az évek óta csökkenő termékenységi rátának. A költségek emelkedtek, különösen a munkaigényes vállalkozások esetében, és számos gyártási központ hanyatlásnak indult. Ugyanebben az évben az Egyesült Államok Kínába szánt újrahasznosítási exportja (1996 óta először) visszaesett.

2013-ban több közvetlen külföldi befektetés folyt be Délkelet-Ázsiába, mint Kínába, ami részben a kínai gyártók alacsonyabb bérű országokba történő költözésének köszönhető. Ahogy a gyártók elhagyták az országot, az újrafeldolgozók követték őket. És bár ez a folyamat jóval a közelmúltbeli kínai korlátozások előtt kezdődött, azóta csak felgyorsult: míg 2017 első két hónapjában Kína 1,23 millió tonna újrahasznosított műanyagot importált, ez a mennyiség 2018 azonos időszakában mindössze 10 000 tonna volt.

Mivel Kína elkezdte bevezetni a szigorúbb korlátozásokat a hulladékimportra vonatkozóan, az árak jelentősen nőttek – egyes termékek esetében több mint 10 százalékkal –, így természetesen a gyártási költségek is emelkedtek. Kínán kívül ezzel szemben csökkentek az árak, mivel az exportőrök elárasztották az újrahasznosítható piacokat azzal a rengeteg szeméttel, amelyet addig Kína befogadott.

Délkelet-Ázsia számára kincsesbánya

Délkelet-Ázsia feltörekvő gazdaságai profitálnak a legtöbbet a kínai lépésből, lévén az itt tevékenykedő gyártók – legyenek akár hazaiak, akár Kínából áttelepültek – most már alacsonyabb áron szerzik be a nyersanyagokat.

Csak az elmúlt évben Vietnam PET palack-behozatala az Egyesült Államokból 137 százalékkal emelkedett, míg Malajziáé 63 százalékkal nőtt. 2018 első negyedévében pedig Vietnam, Malajzia és Thaiföld hulladék-behozatali csúcsokról számolt be.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő