Görögország adósságdrámája a végéhez közeledik

Az euróövezet pénzügyminiszterei pénteken Szófiában találkoznak, hogy a görögöknek nyújtott hitelek visszafizetési feltételeinek könnyítéséről tárgyaljanak. Habár Németország jelezte, hogy a korábbihoz képest kevésbé kemény hangot kíván megütni, egyes nemzetek és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között tartós véleménykülönbség áll fenn annak kapcsán, hogy mennyi mozgásteret kell adni a görögöknek.

Görögország költségvetését 2010 óta nemzetközi hitelek tartják működésben. A most aktuális, sorban a harmadik mentőcsomag feltételeiben Athén 2015-ben egyezett meg a hitelezőkkel, cserébe pedig átfogó reformok végrehajtása mellett kötelezte el magát 2018-ig.

Júniusig valamennyi félnek megállapodásra kell jutnia, még azelőtt, hogy véget érne a harmadik görög gazdasági kiigazítási program, és Európa leginkább eladósodott országa visszatérne a piaci finanszírozáshoz.

„Még mindig van egy utolsó mérföld, amit meg kell tenni, de pozitív a hangulat az asztal körül” – mondta, Mario Centeno portugál pénzügyminiszter, aki a csúcstalálkozót vezeti.

A görög gazdaság lassabban bővült tavaly, mint a hitelezők várták:

Forrás: az Európai Bizottság negyedéves gazdasági előrejelzései / Görög Statisztikai Hivatal / Bloomberg

Görögország még mindig érzi a pénzügyi válság utóhatásait, miközben a gazdaság csak egy részét pótolta annak, amit elvesztett, a megszorító intézkedések pedig továbbra is széleskörű elégedetlenséget váltanak ki. A következő évben esedékes választások miatt azonban az athéni kormány kétségbeesetten igyekszik elkerülni egy újabb mentőprogramot.

A nemzetközi hitelezők közben továbbra is megosztottak a pénzügyi válságba került dél-európai ország mentőprogramját illetően. Az IMF, az Európai Bizottság és az olyan országok, mint Franciaország nem tartják fenntarthatónak az adósság törlesztését, és ezért annak enyhítését szorgalmazzák, a német kormány azonban ennek minden formáját elutasítja.

Igaz, Németország egyre inkább hajlik arra, hogy megváltoztassa eddigi szigorú hangvételét. Egy, a Bloombergnek eljuttatott pénzügyminisztériumi dokumentum szerint mindaddig igyekszik nyitottabban állni az adósságcsökkentés kérdéséhez, amíg Görögország beleegyezik abba, hogy a jelenlegi mentőprogram befejezése után is folytatódik majd az ellenőrzése.

A viták másik kulcsfontosságú területe az, hogy mely görög hiteleket fedezzék. Jelen pillanatban bárminemű esetleges újraszabályozás magában foglalná a mostanra megszűnő európai pénzügyi stabilitási eszközből (EFSF) származó, a második mentőcsomag részeként nyújtott hiteleket.

Az IMF szeretné, ha a szerkezetátalakítást kiterjesztenék a kétoldalú kölcsönökre – amelyeket Athén az euróövezet többi országától kapott az első mentőprogramban –, valamint az európai stabilitási mechanizmustól származó hitelekre.

Aztán ott van Görögország költségvetésének kérdése. Az olyan országok, mint Németország, azt szeretnék, hogy Görögország tartsa fenn a bruttó hazai termék 3,5 százalékának megfelelő elsődleges többletet 2022-ig, onnantól pedig mintegy 2 százalékot annak érdekében, hogy vissza tudja fizetni az adósságát.

Bár Görögország az elmúlt években meghaladta a költségvetési célokat, az IMF kétli, hogy képes lenne középtávon 1,5 százalék feletti többletet fenntartani – ezért is van szükség az adósságcsökkentésre.

A görög költségvetés teljesítménye meghaladja az előzetes elvárásokat:

Forrás: Európai Bizottság / Bloomberg

Görögországnak még mindig több tucat gazdasági fejlesztést kell végrehajtania a jelenlegi program utolsó felülvizsgálatának kapcsán, beleértve az állami tőke értékesítését és az energiaipar reformját. Az IMF azonban azt mondta: megnyitja az utat az ország előtt, hogy újra a saját lábára tudjon állni.

„Ha Görögország sikeresen végrehajtja a reformprogramot, és kielégítő megállapodás születik az adósságról, akkor kétlem, hogy ne lenne képes visszatérni az önálló finanszírozáshoz” – mondta Poul Thomsen, az IMF európai részlegének vezetője.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő