Nem az atomalku, hanem a közelgő bankválság Irán legnagyobb gondja

Az iráni bankok rossz minőségű hiteleinek igen súlyos következményei lehetnek. Nagy a valószínűsége annak, hogy a kormány nem lesz képes fedezni a kármentést. 200 milliárd dolláros hiány van a rendszerben.

Ahmad, akinek Teherán egyik forgalmas kereskedelmi körzetében van reklámügynöksége, mára feladta a reményt, hogy a munkahelyéhez közeli tucatnyi hitelintézet bármelyike üzleti típusú hitelt folyósítson számára.

Bankot találni Iránban nagyon könnyű. A kihívás abban rejlik, hogy olyat találjon az ember, amelyik megfizethető áron kínálja hiteleit, számos bank azonban ma már nem is nyújt ilyen szolgáltatást. A vállalkozások számára elérhető, a központi bank által meghatározott kamatláb 18%. Ahmad reklámügynöksége 20 embert foglalkoztat, a számlavezető bankjától kapott információi szerint a cége megbízható és így jó eséllyel igényelhet hitelt. Azonban amikor erre sor került, a válasz végül elutasítás volt.

Egy régóta küszködő gazdaságban egyre nehezebb pénzhez jutni, Ahmad esete pedig nagyon jól kifejezi annak az országnak a pénzügyi nehézségeit, amelyik három éve még az Egyesült Államokkal és Európával elért megbékélés – azaz az atomalku – következményeként egy közelgő virágkorban bízott. Az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a beruházások elakadtak, félbeszakadtak, így az ország napjainkban annak a hitelválságnak a sajátos verziójától szenved, ami egy évtizede ledöntötte a lábukról a nyugati bankokat.

A bankválság immár nagyobb gazdasági fenyegetést jelent az ország számára, mint az, ha Donald Trump bármilyen döntés kíséretében májusban esetleg felmondja a nukleáris megállapodást.

Miután 2004-ben a pénzügyi szolgáltatások piacát megnyitották a magánhitelezők felé is, ennek következményeként az ilyen intézmények gombamód elszaporodtak, működésük felett minimálissá vált az ellenőrzés. Ahmedinezsád elnökségének idején számos magánhitelező vált az olyan populista politikai programok és célok megvalósításának támogatójává, mint például a szociális lakásépítési projektbe történő befektetés.

A piacnyitás után tíz évvel, 2014-ben következett az olajárak esése, ekkor hirtelen szárnyra kaptak a nemteljesítés kockázatának kitett hitelek, a bankok fizetőképessége erős nyomás alá került, a külföldi befektetések pedig nem realizálódtak.

A Teheráni Egyetem közgazdaságtant oktató professzora, Teymur Rahmani szerint Irán legfontosabb feladata a bankválság megszüntetése, ennek elengedhetetlen feltétele a költségek és károk egy részének felszívása. A megoldás azonban nem egyértelmű. Az ipar jelentős részben elzártan működik a külvilágtól, és az iráni jegybank által pumpált pénztől függ.

Haszan Róháni iráni elnök a hadsereg napja alkalmából tartott díszszemlén Teheránban 2018. április 18-án. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Haszan Róháni iráni elnök a hadsereg napja alkalmából tartott díszszemlén Teheránban 2018. április 18-án. (MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)

Parviz Aghili-Kermani, a Middle East Bank ügyvezető igazgatója tavaly októberben egy Svájcban tartott előadáson elmondta, hogy az államnak akár 200 milliárd dollárjába is kerülhet a bankrendszer generáljavítása, ami nagyjából a gazdaság felét felemésztené. Ezt azonban Irán nem engedheti meg magának.

A válságból való kilábalás érdekében az erősebb és egészségesebb bankoknak fel kellene vásárolniuk a gyengébbeket, vagy ha ez nem kivitelezhető, akkor a rosszul teljesítőket teljes egészében fel kellene számolni. Iráni bankvezetők rémálma, hogy egy erős bank tönkremegy miután felvásárolt egy romboló kinnlevőségekkel rendelkező pénzügyi intézményt. Ha azonban a bezárás mellett döntenek, és túl sok bank húzza le a rolót az polgári elégedetlenséghez, tüntetésekhez vezethet. Az irániak még nem éltek át bankválságot, így nem tudják hogyan kezeljenek és éljenek túl egy ilyen helyzetet.

Az ország 35 engedéllyel rendelkező pénzügyi intézménye könyveinek feljavításán fáradozik, miután 2014-ben a még éppen magas olajárak idején annak érdekében, hogy pénzhez jussanak, 22%-os betéti kamatlábat ajánlottak ügyfeleiknek. A bankok a beszedett pénzt kockázatos projektekbe fektették, jellemzően az ingatlanszektorban. Az irodaházak és bevásárlóközpontok, mint aktívák, amelyek anno biztos fedezetet nyújtottak a hitelek számára, mára sokat veszítettek értékükből. Ráadásul bárkinek szemet szúr, aki az ország fővárosában jár, hogy a várost mára elárasztották a félkész épületek, befejezetlen projektek.

Ennek is köszönhetően jelentős számú szabályozatlan és engedéllyel nem rendelkező hitelintézet ment már tönkre, ami idén januárban tömegtüntetéseket eredményezett. A kormány dollármilliárdokat költött az ügyfelek betéteinek visszaszerzése és az iparág konszolidálása érdekében. A probléma azonban súlyosabbá válhat annál, mint amilyennek első ránézésre tűnik. A jegybank csak nagyon korlátozottan képes a nem fizetett hitelek legalább egy részének a behajtására, mert ezek jelentős része állami intézményekhez és befolyásos vállalatokhoz, személyekhez köthető – nyilatkozta egy vezető nyugati diplomata.

  • Gazdasági körkép
Irán gazdasági helyzete sem túl fényes, az infláció 9.6%-os, ami részben annak köszönhető, hogy a jegybank pénzt pumpál a rendszerbe, a munkanélküliség pedig egyre magasabb, jelenleg 12% felett van.

A rossz hitelek aránya a hivatalos közlés szerint a teljes hitelállomány 11%-a, ami ugyan javuló tendenciát mutat a 2013-as 15%-kal összehasonlítva, de még mindig veszélyesen magas, ráadásul ez a hivatalos becslés – a valós adat akár ennél sokkal magasabb is lehet.

Sokan félnek attól, hogy az ország ismét elzárja magát a külvilágtól, ez a hangulat pedig a riál, az iráni valuta zuhanását és a dollár szárnyalását eredményezte. Az évek óta tartó rossz pénzügyi gyakorlat eredménye, hogy a gazdaság egyre kevésbé képes hitelezni, amire viszont a vállalatok nagyon is rászorulnának.

Ahmad végül mégis kapott személyi kölcsönt, saját házát adva biztosítékul. A bankrendszernek az lenne az egyik legfontosabb feladata, hogy segítse a vállalkozások boldogulását, fejlődését – ennek ellenére kezelhetetlenül sok akadályt gördítenek eléjük – panaszolta Ahmad.

  • Kapcsolódó cikk:

Forrás: Bloomberg ; szemlézte: Pallos Judit

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »