Nagyhatalmi aggodalmak az orosz fegyverkezés kapcsán

Donald Trump amerikai elnök Emmanuel Macron francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral folytatott telefonbeszélgetéseiben a politikai vezetők egyhangúlag komoly aggodalmukat fejezték ki Vlagyimir Putyin orosz elnök atomfegyverekre vonatkozó tervei miatt – közölte pénteken a Fehér Ház.

A három politikus egyet értett abban, hogy Putyin csütörtökön Moszkvában elmondott évértékelő beszédében említett fegyverfejlesztési tervek elterelik a figyelmet a produktív párbeszédtől Oroszország és a Nyugat között.
Trump a francia kollégájával és a német kancellárral folytatott beszélgetésében szót ejtett a szíriai konfliktusról is. A Fehér Ház szerint a vezetők egyetértettek abban, hogy a damaszkuszi vezetésnek, és a vele szövetséges Iránnak és Oroszországnak teljes körűen és azonnali hatállyal végre kell hajtaniuk az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2401-es számú határozatát, amelyben a világszervezet azonnali tűzszünetre szólít fel.

Trump, Merkel és Macron egyben sürgették Oroszországot, hogy vessen véget a szíriai lázadók kezén lévő Kelet-Gúta bombázásának, illetve bírja rá Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét a civilek lakta területek ellen indított katonai műveleteinek megállítására – olvasható az elnöki hivatal közleményében. Moszkvának felelősségre kell vonnia a szíriai vezetést az egyre romló emberi jogi helyzetért, amelyhez – a dokumentum szerint – hozzájárultak a rezsim ismételt vegyi fegyver és civilek elleni támadásai, és a humanitárius segélyezés akadályozása.

Vlagyimir Putyin orosz elnök utasítására a szíriai kormányerők által ostromlott Kelet-Gútában február 27-től minden nap humanitárius tűzszünetet biztosítanak helyi idő szerint reggel 9 és délután 2 között. Nyugati országok és a világszervezet is elégtelennek minősítették a néhány órás fegyvernyugvást, amit az amerikai külügyminisztérium csütörtökön egyenesen „viccnek” nevezett.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

100 millió eurós bírságot kapott a Continental

Még mindig nem csengett le teljesen a Volkswagen-csoportot 2015-ben megrázó dízelbotrány. A Continental most - közel 9 évvel később - kapott egy 100 millió eurós bírságot, amiért nem akadályozta meg, hogy alkalmazottai részt vegyenek a dízel-kibocsátási csalásban.

Read More »

250 forint osztalékot fizet idén a Mol

A Mol mintegy 198 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött a 2023-as üzleti évre vonatkozóan. Az egy részvényre jutó alap osztalék mértéke 150 forint, ezen túl a részvényeseknek mintegy 100 forint körüli rendkívüli osztalékot is fizetnek.

Read More »