A hazai fegyvergyártásban éli ki nagyhatalmi törekvéseit a török elnök

Törökország a vészhelyzeteket kivéve nem vásárol készen külföldről olyan védelmi ipari terméket, programot, rendszert, amelyet maga is meg tud tervezni, ki tud fejleszteni és elő tud állítani – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan államfő kedden Ankarában, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén.

Erdogan leszögezte: “ez még akkor is így lesz, ha több időbe telik és többe kerül”. Hangoztatta: “már egyetlen állam, egyetlen intézmény sem tudja kétségbe vonni Törökország erejét és eltökéltségét”.

Ugyanakkor hozzátette, hogy Ankara természetesen együttműködik olyan nemzetközi védelmi ipari cégekkel, amelyek elfogadják a török feltételeket, bár kész termékek vételéről azokban az esetekben sem lehet szó. A török elnök rámutatott: Törökországban a védelmi ipari szektor egyre erősebbé válik, nemzetközi óriásvállalatokkal versenyképes állami cégek mellett ezernyi vállalkozás indult el ezen a területen a magánszférában. Törökország maga is gyárt egyebek között harckocsikat, páncélozott járműveket, drónokat, gépfegyvereket, hadihajókat és torpedókat.

A múlt évhez képest a minisztériumok közül a védelmi tárca költségvetése nőtt a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A kormány 2018 elejétől 40,4 milliárd lírát (2656 milliárd forint) irányzott elő a minisztérium számára, amit az ellenzék “háborús költségvetésnek” nevezett el – írta korábban az Evrensel török ellenzéki napilap.

A török elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő beszédet mond támogatói előtt a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) rendezvényén Bursa északnyugati városban 2018. január 21-én.  Az előző napon Törökország Olajág fedőnéven szárazföldi hadműveletet indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellenőrizte északnyugat-szíriai Afrín térségében. (MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal)

A török elnöki sajtóhivatal által közreadott képen Recep Tayyip Erdogan török államfő beszédet mond támogatói előtt a kormányzó Igazság és Fejlődés Párt (AKP) rendezvényén Bursa északnyugati városban 2018. január 21-én.
Az előző napon Törökország Olajág fedőnéven szárazföldi hadműveletet indított a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellenőrizte északnyugat-szíriai Afrín térségében. (MTI/EPA/Török elnöki sajtóhivatal)

A török haderő január 20-án nagyszabású offenzívát indított az észak-szíriai Afrín kerületet ellenőrző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. Erdogan a közelmúltban további szíriai hadműveleteket kilátásba helyezve úgy fogalmazott: “ezt folytatjuk Manbídzstól kezdve végig a török határ mentén Irakig, és teljesen megtisztítjuk a térséget a rossztól”. Ankara az YPG-t a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja.

A NATO-tag Törökország a katonai beavatkozással párhuzamosan 2,5 milliárd dollárért vásárol Oroszországtól az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerből. Ankara 45 százaléknyi előleg kifizetése után 55 százaléknyi hitelt kap Moszkvától. Törökország az előleget már kifizette. Az első szállítás 2020 márciusában várható.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Obama volt alelnöke lehet Trump fő kihívója 2020-ban

Joe Biden, az Obama-kormányzat alelnöke csütörtökön videoüzenetben jelentette be indulását a Demokrata Párt elnökjelöltségéért, és elemzők szerint azonnal a legesélyesebb elnökjelölt lett. Több évtizedes karrierje során Joe Biden harmadszor száll be az elnökválasztási versenybe, ezúttal - mint fogalmazott - "az amerikai demokrácia jövője miatt".

Read More »

London nem akar újabb skót népszavazást

London nem kíván hozzájárulni az újabb skót függetlenségi népszavazás kiírásához - mondta csütörtökön a brit kormány kabinetirodájának vezetője. David Lidington a csütörtöki BBC-interjúban kijelentette azt is, hogy a 2014-es referendum egy nemzedéknyi időre rendezte a kérdést.

Read More »

Észak-Korea felé is gázvezetéket tervez Oroszország

Bár Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong Un mai csúcstalálkozója hivatalosan az atommentesítésről szólt, a tárgyalásokból a gazdasági kérdések sem maradtak ki. Mint kiderült, Moszkva és Phenjan között tárgyalások folynak a Koreai-félszigetre vezető kőolaj- és földgázvezeték, a két Koreát a transzszibériai vonallal összekötő vasút és új áramvezetékek megépítésének lehetőségéről.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás